Nincs megállapodás, szombaton több ezren tüntethetnek a tanárok mellett

Több órás tárgylást követően nem jutott megállapodásra a pedagógusok sztrájkbizottsága pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériumával. A PSZ a 25 pontos követelésről továbbra is egyeztetne, de ennek irányáról vita van a minisztériummal. Rétvári Bence államtitkár szerint azért is érdemes ott lenni a kerekasztalon, mert "ott történnek dolgok."

  • eduline/mti
MTI Fotó: Marjai János

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára ismét meghívta a szakszervezeteket a Köznevelési kerekasztal soron következő tárgyalására - ismertette a tárgyaláson elhangzottakat a szakszervezetekkel közös pénteki sajtótájékoztatón. A PSZ a héten azért nem csatlakozott a KK-hoz, mert szerintünk az nem több, mint a kormány által önkényesen kiválogatott szervezetek "zsúrasztala", a szakmai vitát a sztrájkbizottsági tárgyalásoktól várják.

Galló Istvánné PSZ elnök sajnálatát fejezte ki, hogy a sztrájkbizottsági tárgyalásra Balog Zoltán miniszter nem tudott elmenni. Szerinte a pénteki háromórás tárgyalás "csak egy konzultáció volt, megállapodással nem zárult". Hasonló ígéretek hangzottak el, mint a köznevelési kerekasztalon, de az és a sztrájkbizottsági tárgyalás más műfaj - fűzte hozzá.

Megállapodás hiányában mindenképp megtartják a pedagógusok és az őket támogató szervezetek szombat 11 órai tüntetését a Kossuth téren.

Galló Istvánné (PSZ)
MTI Fotó: Marjai János

A tárgyaláson szintén részt vevő Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke megerősítette, hogy konkrét megállapodás nem született, arra kaptak ígéretet, hogy a jövő héten írásos anyagot bocsátanak a rendelkezésükre. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke azt mondta, alapvetően foglalkoztatási kérdésekben várnak gyors előrelépést.

Rétvári Bence szerint van értelme a további vitának és van értelme a további egyeztetésnek is. Elmondása szerint Balog Zoltán miniszter azért nem vett részt a megbeszélésen, mert a tárca vezetője a kormánypártok lillafüredi frakcióülésén volt. Rétvári megbeszélésen ismertette azokat a határidőket,  témákat, amelyeket a kormány vállalni tud. A sztrájkbizottságnak átadtak minden iratot, ami a kerekasztal első ülésén született, így a napirendet, a vállalásokat és a határidőket is. Ez alapján a kormány csak a kerekasztalhoz hasonló tárgyalásokra hajlandó, pedig a KK-tól a PDSZ elnöke, Mendrey László is távol marad a jövőben, így a szakszervezetek nélkül ötletelne a kormány a fórumon az oktatás jövőjéről.

Mendrey László (PDSZ) nem vesz részt a következő Köznevelési kerekasztalon.
Túry Gergely

A 25 pontos követelés felét az aktuálisan végrehajtható, szeptemberi határidővel szerepel a kormányzati besorolásban, ezt a KK-n is ismertette a kormány - mondta Rétvári. Ezek között találhatók az intézményeket érintő kérdések - bár a KK üléséhez képest a szakszervezetek nem pontosan ugyanazokat az ígéreteket kapták korábban.

A követelések további egynegyede a 2017. januári határidőhöz kapcsolható, és további egynegyedük a 2017-es év folyamán végrehajtandó intézkedéscsomagba sorolható, ezek között említette Rétvéri a tartalmi kérdéseket - ilyen a például tananyagcsökkentés, vagyis a diákok leterheltsége csak a 2017-2018-as tanévben változhat meg.

Az iskolai konzultációk során érkezett 4538 javaslat és a szakszervezetek 25 pontja mind olyan javaslat, amit a kormány fontosnak és kezelendőnek, figyelembe veendőnek tart - jegyezte meg Rétvári Bence. A parlamenti államtitkár összegzése szerint sok olyan kérdés van, amiben már korábban is hasonlóan gondolkodtak. Példaként említette az intézmények fenntartását, amelynek formáját tekintve van eltérés. Az Emmi azon az állásponton van, hogy általános állami fenntartás legyen, míg a szakszervezetek ezt választható módon képzelnék el.

Február elején a szakadó eső ellenére is sokan tüntettek, szombatra több ezer tüntetőt várnak a Kossuth térre.
Fazekas István

2010 után radikálisan hozzá kellett nyúlni a köznevelés rendszeréhez, és azt az asztal körül senki nem vitatta, hogy ami akkor volt, az nagyon messze állt a tökéletestől - a szakszervezetek azonban a változtatások irányát is kritizálták. Nahalka Istán oktatáskutató a hvg.hu-nak adott interjújában odáig ment, hogy a Hoffmann Rózsa által megkezdett reformok a hatalom által vezérelt 60-as évekbeli oktatás felé mozdult el.

Rétvári a pozitívumokról beszélt, ezek között említette a béremelést, ami idén is 34 milliárd pluszt jelent, illetve az ingyenes tankönyveket, ami szeptembertől az összes alsó tagozatos érinti. Szólt a gyermekétkeztetés kiterjesztéséről és kitért arra is, hogy ma már jelentősen többen jelentkeznek pedagógusnak, mint öt éve.

Nagyon bízik abban, hogy eljön az az idő is, amikor a megjelent szakszervezetek is el tudnak menni a kerekasztal ülésére, a pénteki egyeztetésen többször is meghívta őket - jegyezte meg Rétvári Bence, aki szerint "ott történnek a dolgok" a köznevelés rendszerén belül, és érdemes ott lenni.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.