Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI / Koszticsák Szilárd
Sűrűsödnek a napok az oktatáspolitikában a múltheti első nagyobb tüntetések óta. A Miskolcon, illetve az ország több pontján a szakadó esőben is utcára vonuló tüntetők érdemi lépésekre sarkallták a kormányt, ami először Czunyiné Bertalan Judit államtitkár lefokozásában mutatkozott meg, feladatait Palkovics László vette át. A meghirdetett Köznevelési kerekasztal első találkozójára egy szélesebb ellenzéki képviselet mehetett volna el, ugyanis a PSZ és a PDSZ mellett a Herman Ottó Gimnázium képviselete is helyet kapott a tárgyalóasztalnál - a PSZ végül bojkottálta a KK-t. Pénteken tárgyal a PSZ a kormánnyal, szombatra a parlamenthez szerveztek demonstációt.
Ha már a szereplőkről van szó: az egyeztetésen a Magyar Ifjúsági Konferencia képviselte elméletileg a diákságot, a szervezet azonban - számos jelenlévő mellett - a kormány által életre hívott tömörülés, melynek bizottsági tagjai között van a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Gulyás Tibor, azonban ő felsőoktatási szereplő. Szintén vezető bizottsági tag Varga-Bajusz Veronika, akit az Emmi delegált a szervezethez. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsot Janzsó Ádám elnök képviselte, ennek okán fakadt ki a Független Diákparlament, hogy szerintük nincs a diákoknak érdemi képviselete.
| Kapcsolódó cikkek |
Hoffmann Rózsa szerint a tanárok csak jajgatnak Ez történt az első közoktatási kerekasztalnál |
A Klik mindent ural
Palkovics László oktatási államtitkárként fogja vezetni a jövőben kéthetente összegyűlő kerekasztal üléseit, ahol a szakmacsoporti munka előrehaladásáról egyeztetnek majd. Érdemes azonban kitérni Palkovics László első csúcsállamtitkári interjújára, melyet a Mandinernek adott egy nappal a KK-t megelőzően. Még meg kell szoknia, hogy tanulókról és ne kizárólag hallgatókról beszéljen, de máris felvetette a közoktatás és a felsőoktatás nagyobb szinkronba hozását, hogy a tanárokat az egyetemek képezzék tovább, valamint az állami tankönyveket is inkább az egyetemek írják.
A Klik működéséről egy dolgot egyértelművé tett Palkovics, mégpedig azt, hogy több pénzből kell működtetni - csak a közüzemi tartozás 10 milliárd körüli összeg. Hogy egyben marad-e a gigaszervezet, azt viszont nem tudta megígérni. Az önértékelési rendszert is marasztalná az államtitkár, ha nem is jelenlegi formájában.
Palkovics László oktatási államtitkár érkezik a Köznevelési kerekasztalra.
Túry Gergely
A tanulókról azonban már kevesebb szó esett, egyedül arról beszélt az államtitkár, hogy érdemben csökkenteni kell a tananyag mennyiségét - ha nem is az óraszámokat. A mindennapos testnevelést sem vetné el Palkovics, szerinte fokozatosan javulnak a körülmények a tornatermek és a tanuszodák építésével.
Hasonló összegzés vonható le a keddi kerekasztali tárgyalásokról: a Klikkel kapcsolatban egyértelművé tették a felek, hogy át kell alakítani a költségvetését, egyszerűsíteni kell a közbeszerzéseket, valamint az igazgatók számára biztosítani kell egy pénzügyi mozgásteret bankkártya formájában. A tanárok esetében rövid időn belül rendezni akarják a bérelmaradásokat és a nyugdíjas korú tanárok státuszát. Nem törölnék el, de a tervek szerint könnyítik a tanári adminisztrációs terheket a tanfelügyeleti ellenőrzésekkel összefüggésben.
Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint a legjobb, hogy semmire sem kaptak egyértelmű nemet, ha felvetettek egy módosítási javaslatot. Ez azonban aligha másról szólhat a kormányzati szereplők részéről, minthogy kihúzzák a szombati fővárosi tanártüntetés méregfogát. Figyelembe véve, hogy milyen elképzelései voltak Palkovics Lászlónak a tárgyalás előtt, és hogy érdemben minden a tervei szerint alakult, érdemes azt is megnézni, hogy miről esett kevesebb szó a tárgyaláson.
A gyerekek elsőből utolsók lettek
A gyermekek érdeke kevesebb szerepet kapott a kerekasztalon, mint a többi sarkalatos kérdés. Kevés szó esett a meghatározó tankönyvekről, amit továbbra is állami kiadással kívánják ingyenesen ellátni a tanulókat, ebből nem enged a kormány. A tananyag csökkentése alig került szóba a mindennapos testneveléssel együtt. Még mindig nem tudja sok diák, hogy milyen feltételek mentén kell majd jövőre érettségi vizsgát tennie egyes szaktárgyakból.
A szegregált és az integrált oktatás kérdésköre is talány, miközben a társadalmi háttérből fakadó lemaradást kimondottan rosszul kezeli a közoktatás - derül ki Nahalka István oktatáskutatóval készült hvg.hu interjúból. Ha valóban a gyerek az első, akkor az őket közvetlenül érintő kérdésekről is szólt volna a keddi sajtótájékoztató.
