Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Klik működésével és a tanári adminisztrációval kapcsolatban számos problémás pontot megvitattak a Köznevelési kerekasztal szereplői, azonban a diákok terheiről, tanulmányi kötelezettségeiről kevesebb előremutató döntés született, hiába hangoztatták eddig a szereplők, hogy a gyerek az első.

Sűrűsödnek a napok az oktatáspolitikában a múltheti első nagyobb tüntetések óta. A Miskolcon, illetve az ország több pontján a szakadó esőben is utcára vonuló tüntetők érdemi lépésekre sarkallták a kormányt, ami először Czunyiné Bertalan Judit államtitkár lefokozásában mutatkozott meg, feladatait Palkovics László vette át. A meghirdetett Köznevelési kerekasztal első találkozójára egy szélesebb ellenzéki képviselet mehetett volna el, ugyanis a PSZ és a PDSZ mellett a Herman Ottó Gimnázium képviselete is helyet kapott a tárgyalóasztalnál - a PSZ végül bojkottálta a KK-t. Pénteken tárgyal a PSZ a kormánnyal, szombatra a parlamenthez szerveztek demonstációt.
Ha már a szereplőkről van szó: az egyeztetésen a Magyar Ifjúsági Konferencia képviselte elméletileg a diákságot, a szervezet azonban - számos jelenlévő mellett - a kormány által életre hívott tömörülés, melynek bizottsági tagjai között van a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Gulyás Tibor, azonban ő felsőoktatási szereplő. Szintén vezető bizottsági tag Varga-Bajusz Veronika, akit az Emmi delegált a szervezethez. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsot Janzsó Ádám elnök képviselte, ennek okán fakadt ki a Független Diákparlament, hogy szerintük nincs a diákoknak érdemi képviselete.
| Kapcsolódó cikkek |
Hoffmann Rózsa szerint a tanárok csak jajgatnak Ez történt az első közoktatási kerekasztalnál |
A Klik mindent ural
Palkovics László oktatási államtitkárként fogja vezetni a jövőben kéthetente összegyűlő kerekasztal üléseit, ahol a szakmacsoporti munka előrehaladásáról egyeztetnek majd. Érdemes azonban kitérni Palkovics László első csúcsállamtitkári interjújára, melyet a Mandinernek adott egy nappal a KK-t megelőzően. Még meg kell szoknia, hogy tanulókról és ne kizárólag hallgatókról beszéljen, de máris felvetette a közoktatás és a felsőoktatás nagyobb szinkronba hozását, hogy a tanárokat az egyetemek képezzék tovább, valamint az állami tankönyveket is inkább az egyetemek írják.
A Klik működéséről egy dolgot egyértelművé tett Palkovics, mégpedig azt, hogy több pénzből kell működtetni - csak a közüzemi tartozás 10 milliárd körüli összeg. Hogy egyben marad-e a gigaszervezet, azt viszont nem tudta megígérni. Az önértékelési rendszert is marasztalná az államtitkár, ha nem is jelenlegi formájában.

A tanulókról azonban már kevesebb szó esett, egyedül arról beszélt az államtitkár, hogy érdemben csökkenteni kell a tananyag mennyiségét - ha nem is az óraszámokat. A mindennapos testnevelést sem vetné el Palkovics, szerinte fokozatosan javulnak a körülmények a tornatermek és a tanuszodák építésével.
Hasonló összegzés vonható le a keddi kerekasztali tárgyalásokról: a Klikkel kapcsolatban egyértelművé tették a felek, hogy át kell alakítani a költségvetését, egyszerűsíteni kell a közbeszerzéseket, valamint az igazgatók számára biztosítani kell egy pénzügyi mozgásteret bankkártya formájában. A tanárok esetében rövid időn belül rendezni akarják a bérelmaradásokat és a nyugdíjas korú tanárok státuszát. Nem törölnék el, de a tervek szerint könnyítik a tanári adminisztrációs terheket a tanfelügyeleti ellenőrzésekkel összefüggésben.
Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint a legjobb, hogy semmire sem kaptak egyértelmű nemet, ha felvetettek egy módosítási javaslatot. Ez azonban aligha másról szólhat a kormányzati szereplők részéről, minthogy kihúzzák a szombati fővárosi tanártüntetés méregfogát. Figyelembe véve, hogy milyen elképzelései voltak Palkovics Lászlónak a tárgyalás előtt, és hogy érdemben minden a tervei szerint alakult, érdemes azt is megnézni, hogy miről esett kevesebb szó a tárgyaláson.
A gyerekek elsőből utolsók lettek
A gyermekek érdeke kevesebb szerepet kapott a kerekasztalon, mint a többi sarkalatos kérdés. Kevés szó esett a meghatározó tankönyvekről, amit továbbra is állami kiadással kívánják ingyenesen ellátni a tanulókat, ebből nem enged a kormány. A tananyag csökkentése alig került szóba a mindennapos testneveléssel együtt. Még mindig nem tudja sok diák, hogy milyen feltételek mentén kell majd jövőre érettségi vizsgát tennie egyes szaktárgyakból.
A szegregált és az integrált oktatás kérdésköre is talány, miközben a társadalmi háttérből fakadó lemaradást kimondottan rosszul kezeli a közoktatás - derül ki Nahalka István oktatáskutatóval készült hvg.hu interjúból. Ha valóban a gyerek az első, akkor az őket közvetlenül érintő kérdésekről is szólt volna a keddi sajtótájékoztató.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).