Hány pont jár a nyelvvizsgákért a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételin?
Hány pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin a nyelvvizsgáért? Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.
Hány pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin a nyelvvizsgáért? Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.
Bár nem kötelező a nyelvvizsga a felvételihez, még mindig pluszpontokat lehet vele szerezni, nem is keveset. De meddig kell feltölteni az adatokat, hogy többletpont is járjon érte? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha egyetemre vagy főiskolára jelentkeztek, és még nincs nyelvvizsgátok, az április 30-i határidőre érdemes odafigyelnetek. Különben előforulhat, hogy nem érkezik meg időben a bizonyítvány.
Évekig tervben volt, hogy kötelező lesz nyelvvizsgát tenni a felvételihez, de mi a helyzet most? Megnéztük, szükségetek lesz-e nyelvvizsgára, ha 2022-ben szeretnétek egyetemre menni.
Változott a felvételi pontszámítás egy része: résznyelvvizsgáért is jár pluszpont. Mutatjuk, mit érint pontosan a friss változás.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelkezések szerint változik a 2021-es felvételi pontszámítási szabálya.
Ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is – véli az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője. Nincs egyedül a véleményével, legutóbb az Állami Számvevőszék vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen szakterületeken lehet „magas szinten és eredményesen” dolgozni nyelvtudás nélkül.
Ha még nem szereztek nyelvvizsgát, de a következő hónapokban készültök rá, fontos lehet tudnotok, hogy az ügyintézési időszakban vajon fel kell-e töltenetek a dokumentum másolatát az E-felvételibe vagy sem.
Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.
Hogyan fogadják el Magyarországon a külföldön szerzett nyelvvizsgát és mi a teendő vele a felvételin? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
Csütörtökön fellégezhettek a jövőre felvételizők, ugyanis a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, ahogy szakmai szervezetek és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is javasolta. Ha életbe lép a szabályozás, valószínűleg jóval kevesebben kerülhettek volna be egyetemre, főiskolára. A Pedagógusok Szakszervezete és a HÖOK szerint először a középiskolai nyelvoktatást kell megreformálni.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak - jelentette be Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.
Sűrű volt a hét az oktatás területén: beszámoltunk a szakképzési törvény tervezetéről és arról is, hogy még változtathatnak a 2020-as felvételitől életbe lépő nyelvvizsga-követelményen. A tanárok sztrájkja miatt januárban zárva lehetnek az iskolák, a szakszervezet új bértáblákat javasol a felsőoktatásban dolgozóknak, 2020-ban pedig az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést. A hét legfontosabb hírei és cikkei.
Az innovációs minisztérium meghallgatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Roma Szakkollégiumok Egyesület és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete legújabb javaslatait a felsőoktatási felvételi követelményekről, köztük a kötelező nyelvvizsgáról - írja közleményében a minisztérium.
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.
2020-ban már csak az kerülhet be egyetemre, főiskolára, akinek van legalább egy középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgája, illetve egy emelt szintű érettségije. Könnyebbség, hogy ha idegen nyelvből tesztek emelt szintű vizsgát, a nyelvvizsga-követelményt is teljesíthetitek. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos kérdéseket és válaszokat.
Augusztus 7-ig jelentkezhetnek utoljára nyelvvizsga nélkül egyetemre vagy főiskolára a tanulni vágyók. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, hiszen az utóbbi évek tapasztalatai szerint csupán minden második felvételiző rendelkezik nyelvvizsgával.