Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az innovációs minisztérium meghallgatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Roma Szakkollégiumok Egyesület és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete legújabb javaslatait a felsőoktatási felvételi követelményekről, köztük a kötelező nyelvvizsgáról - írja közleményében a minisztérium.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október 29-én és 30-án tárgyalt a szervezetek vezetőivel, képviselőivel - írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Ahogy korábban megírtuk, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kezdeményezte az újbóli párbeszédet a 2014-ben kihirdetett, kötelező nyelvvizsgához kötött felvételi ügyében - azt javasolták, hogy a diákok a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot.
Az ITM közleménye szerint a felsőoktatási felvételi követelményként előírt B2-es szintű nyelvvizsga 2020-as bevezetéséről a kormány 5 évvel ezelőtt, minden felelős partner egyetértésével döntött. Palkovics László a mostani egyeztetéseken kiemelte, hogy a kormány korrekt ötéves felkészülési időszakot hagyott, de emellett kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében. Az egyeztetéseken elhangzott javaslatokról és aggályokról a minisztérium tájékoztatja a kormányt - áll a közleményben.
Mindannyiunk érdeke, hogy a diplomás magyar fiatalok naprakész tudással rendelkező, idegen nyelven biztonságosan boldoguló szakemberekként lépjenek ki a munkaerő-piacra, hiszen ez egyszerre szolgálja saját boldogulásukat és a magyar gazdaság versenyképességét. Éppen ezért a kormány számos, korábban egyáltalán nem létező eszközzel segíti a fiatalok nyelvtanulását: ingyenes nyelvvizsgával, akár kamatmentes nyelvtanulásra fordítható diákhitellel és jövő nyártól ingyenes külföldi nyelvtanulással is - írja közleményében a minisztérium.
A 2020-as felvételitől kötelező nyelvvizsgáról szóló összes cikkünket itt találjátok.
Felvételi 2020: "Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett"
Ha érvényben marad a 2020-as felvételi szigorítás, az nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat - vélekedett az oktatási jogok biztosa a parlamenti meghallgatása után.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.