Hogyan fogadják el Magyarországon a külföldön szerzett nyelvvizsgát és mi a teendő vele a felvételin? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha esetleg külföldön teszek nyelvvizsgát, és honosíttatom, akkor ugyanúgy ér felvételi pluszpontot, illetve a diplomához is jó, mint a Magyarországon tett?
Az államilag elismert nyelvvizsgáért, illetve a külföldi, honosított nyelvvizsga-bizonyítványért is ugyanúgy járhat a felvételin a többletpont, csakúgy a diplomához kötelező nyelvvizsgaként is elfogadják ezeket.
Hogyan lehet honosíttatni?
A honosításról kérelmet kell leadnotok, amely alapján majd az Oktatási Hivatal fog honosítási határozatot kiállítani. A folyamatról bővebben a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ oldalán olvashattok.
Többletpontok a felvételin: fel kell tölteni a nyelvvizsgát vagy elég az igazolás?
Hamarosan itt a nagy felvételi hajrá, azoknak, akik még nem szereztek nyelvvizsgát, de tervezik a bizonyítvány beszerzését, van még egy kis idejük dönteni. De vajon fel kell tölteni a rendszerbe a megszerzett papírokat, vagy elég, ha megvan, hogy sikeres a vizsga? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
