Többletpontok a felvételin: fel kell tölteni a nyelvvizsgát vagy elég az igazolás?

Hamarosan itt a nagy felvételi hajrá, azoknak, akik még nem szereztek nyelvvizsgát, de tervezik a bizonyítvány beszerzését, van még egy kis idejük dönteni. De vajon fel kell tölteni a rendszerbe a megszerzett papírokat, vagy elég, ha megvan, hogy sikeres a vizsga? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Arról már többször írtunk, hogy ha valakinek több nyelvvizsga-bizonyítványa, abban az esetben is csak a jogszabályban megállapított maximális többletpontot (40) kaphatja meg, illetve egy nyelvből mindenki kizárólag egy jogcímen jogosult pluszpontra. A nyelvvizsga-pontszámításról itt olvashattok bővebben.

Fel kell tölteni a nyelvvizsga-bizonyítványt?

Az idei felvételi eljárás során a 2020. július 9-ig kézhez kapott államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességének ellenőrzése az általatok megadott adatok (nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám, bizonyítvány kiállításának dátuma) alapján történik a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából.

Fontos, hogy az vizsgát szervező akkreditált vizsgaközpont vagy vizsgahely igazolása a sikeres nyelvvizsgáról nem fogadható el nyelvvizsga-bizonyítványként, továbbá a NYAK a bizonyítvány nyomtatása előtt nem állít ki sikeres nyelvvizsgáról szóló igazolást.

Mi a teendő, ha elvesztettétek a bizonyítványotokat?

Elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok esetén a jelentkező kérésére a NYAK a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének tényét bizonyító hatósági igazolványt ad ki.

A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.

Fontos kérdések a nyelvtanulásban: milyen nyelvvizsgát válasszak?

Bár igaz, hogy az életben a valós nyelvtudás számít, nem a papír, ha valaki felvételizik, diplomát vagy jó munkát szeretne, a nyelvvizsga bizonyítvány bizony kötelező elem. Temérdek lehetőség van, de milyen nyelvvizsgát válasszon az ember? Ehhez szeretnénk most egy kis segítséget nyújtani.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.