Fontos kérdések a nyelvtanulásban: milyen nyelvvizsgát válasszak?

Bár igaz, hogy az életben a valós nyelvtudás számít, nem a papír, ha valaki felvételizik, diplomát vagy jó munkát szeretne, a nyelvvizsga bizonyítvány bizony kötelező elem. Temérdek lehetőség van, de milyen nyelvvizsgát válasszon az ember? Ehhez szeretnénk most egy kis segítséget nyújtani.

  • Vendégszerző

Először is azt fontos eldönteni, hogy mihez kell a nyelvvizsga. Ha ugyanis felvitelihez kell, vagy diplomához, akkor nem feltétlenül van szükség nemzetközi nyelvvizsgára, ha viszont valaki külföldön szeretnétek tanulni vagy munkát vállalni, akkor csakis a nemzetközi nyelvvizsga jöhet szóba. Ha már pontosan tudjátok, hogy melyik egyetemről vagy milyen munkahelyről van szó, érdemes ott érdeklődni, hogy az adott hely milyen típusú vizsgát kér. Az európai egyetemek általában az IELTS nyelvvizsgát kérik, míg Amerikában a TOEFL vizsga tartozik a felvételi követelmények közé. Minél pontosabban tudjátok, melyik intézményre/szakra szeretnétek menni, annál pontosabban tudtok informálódni a kívánt nyelvvizsgáról/nyelvtudásról. 

A következő eldöntendő kérdés, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát akartok-e tenni. Nem minden vizsgatípusnál lehet választani, van olyan, ami csak kétnyelvű, de a legtöbb esetben ez választható. Alapvetőan a különbség az, hogy a kétnyelvű vizsgáknál van fordítás és közvetítés is (mintha tolmácsolna az ember, csak ezt írásban teszi), és természetesen több ideig is tart a vizsga, hiszen több feladatot kell megcsinálni. Ezt a típust azoknak ajánlom, akik jól tudnak magyarul is fogalmazni (bizonyos tekinteteben ez a magyar nyelvi készséget is méri) és jobban képben vannak a nyelvtani szabályokkal, mert némelyik kétnyelvű vizsgánál külön nyelvtani feladat is előfordul. Az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga államilag egyaránt elismert, azaz felvételihez és diplomához is megfelel.

Az egyes vizsgák között a különbséget még az ár jelentheti, aminek szintén érdemes utána nézni, mielőtt döntést hoztok. Az egy- illetve kétnyelvű vizsgák díja azonos.

Illetve az is fontos: ha felvételihez vagy diplomához kell a nyelvvizsga, feltétlenül kérdezzétek meg, hogy a választott vizsga típusnál mikorra kapjátok kézhez a bizonyítványt. Ez általában több hét szokott lenni, emiatt fontos, hogy tudjatok kalkulálni az idővel is.

Most pedig nézzük a leggyakoribb nemzetközi vizsgatípusokat angolból:

IELTS – International English Language Testing System (Nemzetközi angol nyelvvizsga rendszer)

Ez az egyik vizsgatípus, amit a felsőoktatási intézmények Európában kérnek. Itt nem megfelelt/nem megfelelt minősítést kaptok, hanem bizonyos számú pontot, az egyetemek pedig meghatározzák, milyen pontszám fölött vesznek föl.

Cambridge ESOL – English for Speakers of Other Languages 

Szintén egy olyan nyelvvizsga típus, amit a felsősoktatási intézmények külföldön elfogadnak. Mivel nagy múltú és erős nyelvvizsgáról van szó, a külföldi munkahelyek is előszeretettel fogadják ezt a fajta vizsgát. A szóbeli és az írásbeli vizsgát csak együtt lehet letenni. Mivel elég hosszú maga a vizsga, kifejezetten fontos, hogy úgy készüljetek rá, hogy hosszan tudjatok majd koncentrálni.

TELC – The European Language Certificates

Mivel ezt a vizsgarendszert Németországban fejlesztették ki, a vizsga nem csak itthon, hanem külföldön is elfogadott. Szintén hétköznapi, valós élethelyzetekben előforduló szituációk szerepelnek a vizsgán, de az értelmezendő szövegek meglehetősen hosszúak és viszonylag kevés idő áll rendelkezésre.

TOEFL

A TOEFL nyelvvizsga egynyelvű, internetalapú. A vizsga nagyjából 4,5 órán át tart, maximum 120 pontot szerezhettek rajta, hasonlóan a többi nyelvvizsgához, ez is négy részből áll.

Magyarországon elfogadott, akkreditált vizsgák?

Nyelvvizsgázni szeretnétek, de nem tudjátok hol érdemes megcsinálni? Akkor ebben a cikkben megnézhetitek az összes olyan vizsgatípust és vizsgaközpontot, amik közül válogathattok.

Azt is érdemes megnézni mielőtt jelentkeztek, hogy milyen felsőoktatási intézmények szerveznek vozsgákat. Ugyanis sok egyetem szervez nyelvvizsgákat a saját szakterületüket és így szaknyelvüket (gazdasági, vendéglátóipari, stb.) helyezve a központba. Ha npedig em angolból, hanem egyéb más nyelvből szeretnétek nyelvvizsgát tenni, itt találjátok meg az államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgák listáját nyelvek szerint, linkekkel együtt.

Akármilyen nyelvvizsga letétele mellett is döntötök, érdemes alaposan utánanézni és átgondolni, mi miatt van szükségetek a vizsgára, miben vagytok ti jók (beszéd, nyelvtan, szövegértés stb.), majd a kiválasztott vizsga típusfeladatain gyakoroljatok sokat. Így rutint szereztek az adott vizsgasor kitöltésében.

A cikk szerzője: Hanula Erika tanulás-módszertan tréner.

Nyelvtanulás játékosan? Ezzel az appal ingyenesen tanulhattok angolul

Gyakran szoktátok online játékokkal elütni a szabadidőtöket? Ha ezzel próbáljátok, nem csak szórakozhattok, hanem tanulhattok is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.