Csütörtökön fellégezhettek a jövőre felvételizők, ugyanis a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, ahogy szakmai szervezetek és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is javasolta. Ha életbe lép a szabályozás, valószínűleg jóval kevesebben kerülhettek volna be egyetemre, főiskolára. A Pedagógusok Szakszervezete és a HÖOK szerint először a középiskolai nyelvoktatást kell megreformálni.
Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön eltörölte a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin: az új szabályozás értelmében senki nem kerülhetett volna be egyetemre, főiskolára B2-es szintű komplex nyelvvizsga nélkül. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden nyújtott be javaslatot a kormánynak arról, hogy vegyék ki a felvételi követelmények közül a nyelvvizsgát, miután egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesületével és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével, akik mind az eltörlés mellett foglaltak állást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot, a követelményt pedig az oktatási jogok biztosa is túl szigorúnak tartotta.
A nyelvvizsga-követelmény bevezetését 2014-ben jelentették be, a középiskoláknak és a diákoknak ugyanakkor nem volt ideje felkészülni a változásra: ahogy megírtuk, 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, a pedagógusképzésen ugyanakkor csak 53 százalék, több képzésen pedig kevesebb mint ötven százalék volt az arány. A kisebb vidéki egyetemeket pedig még súlyosabban érintette volna a változás a 2018-as statisztikák szerint.
A nyelvvizsgázók száma egyébként nem ugrott meg a követelmény bevezetésének hatására - Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a diákok kivártak.
Az emelt szintű érettségi, mint bemeneti követelmény valószínűleg változatlan marad, vagyis ilyen vizsga nélkül senki nem kerülhet majd be a felsőoktatásba 2020-ban.
Mire lenne szükség?
Csütörtökön a HÖOK és a PSZ is üdvözölte a követelmény eltörlését. A HÖOK szerint a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes nyelvtudás, ugyanakkor az új Nemzeti alaptantervben előírt nyelvi kompetenciák kimeneti szintjét hozzá kell igazítani a felvételi követelményhez - vagyis a közoktatásnak fel kell készítenie a középfokú nyelvvizsgára. A HÖOK szerint az új Nat-ban ez már megjelenhet, ha pedig felmenő rendszerben vezetik be, a a nyelvvizsga-követelmény legkorábban négy év múlva lehet esedékes.
A PSZ szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyelvvizsga-követelmény teljesítésére a közoktatás jelenleg nem készíti fel a diákokat. A szakszervezet szerint továbbá a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, akiknek a családja nem tudja kifizetni a különórákat.
A hatályos Nemzeti alaptanterv szerint a 12. évfolyam végéig az első idegen nyelv minimumszintje B1, vagyis a diákoknak ilyen szinten kell elsajátítaniuk a nyelvet. Emelt szintű, az emelt szintű érettségire felkészítő képzés esetében várható el a B2-es szint a tanulmányok végére.
Ennyit kell fizetni a nyelvtudásért: mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki bizonyítványt szeretne
A 2020-ban felvételizők már csak akkor jelentkezhetnek felsőoktatási intézménybe, ha legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Bár a sikeres nyelvvizsga ára visszaigényelhető, ha valaki nem érzi elegendőnek az iskolai felkészítést, nem kevés kiadással kell számolnia, ha bizonyítvánnyal is szeretné igazolni a nyelvtudását.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
