Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését. Közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna, és példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta. Hozzátette: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.
A szakszervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: korábban több nyilatkozatban, tárgyaláson is határozottan kérték: törölje el a kormány a kötelező nyelvvizsgát, amelyet a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez követelt meg.
A PSZ egyetért azzal, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét - írták korábban.
A szakszervezet szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kénytelenek járni a tanulók, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni.
A PSZ is támogatja a kötelező nyelvvizsga eltörlését - várják a kormány döntését
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli, ha a kormány eltöröli a felvételi szigorítást, és kiveszi a kötelező középfokú nyelvvizsga feltételét a rendeletből - írják közleményükben.
A PSZ többször egyértelművé tette: a pedagógusképzést is ellehetetleníti a kormányrendelet, hiszen például 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55 százalék) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkezőknél ez alig haladta meg a 40 százalékot, és azóta sem történt érdemi javulás - írták.
A HÖOK üdvözli a nyelvvizsga-követelmény eltörlését, ezzel a középiskolai nyelvoktatás is változhat
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, és a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
