Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése, amiben nem csak statisztikákat gyűjtenek össze, hanem közvéleménykutatások eredményeivel is foglalkoznak. Íme a 2019-es évre vonatkozó adatok.
Sok kérdésben kell az Ember Erőforrások Minisztériumának (EMMI) döntenie a koronavírus járvány miatt bezárt iskolákkal kapcsolatban. Mi lesz a kompetenciaméréssel, megtartják a témaheteket, mi történik a nyelvi mérésekkel, és a sportméréseket hogyan fejezik be a tanulók? Itt vannak a válaszok.
Közzétették a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók tavalyi országos kompetenciamérő feladatlapjainak eredményeit. Kiderült, hogy az előző évekhez képest javultak a pontszámok.
Romlottak az egyes étkezésiszokás- és egészségiállapot-mutatók, ugyanakkor stagnálnak vagy javultak a szerhasználati jellemzők a magyar tinédzserek körében - idézi csütörtöki számában a Magyar Hírlap egy nemzetközi kutatás magyarországi felmérésének frissen ismertetett eredményeit.
Meghosszabbodott a felnőtté válás folyamata. Elkészült az első olyan magyar kutatás, amely egyszerre vizsgálta a felnőtté válás folyamatának több dimenzióját.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.
A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
A hazai cégek nem tartják elég rugalmasnak a felnőttképzési formákat. A vállalatok elsősorban a képzési idő hosszát csökkentenék, és előtérbe helyeznék a digitális tanulási formákat - derül ki a Felnőttképzők Szövetsége kutatásából.
Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy nincs különbség a lányok és fiúk agyfejlődésében: sem az agyfunkciókban, sem a matematikai képességekben nem találtak eltérést a nemek között.
A pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait és a szülői tanácsokat vizsgálta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete legfrissebb kutatásában. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
A fiatalok felét támogatta a család, amikor elköltöztek otthonról, minden ötödik fiatal mégis úgy érzi, nem kapott elegendő érzelmi és anyagi támogatást a szülőktől, illetve segítséget a hétköznapi életvezetéshez – derül ki egy friss felmérésből.
2050-ben diploma helyett a vizsgával nem megszerezhető szociális készségeken lesz a hangsúly, és a vezetői képességeket nem feltétlenül az iskolapadban, hanem a munkahelyi ranglétrát végig járva fogják megszerezni – derül ki az Adecco Csoport generációs felméréséből.
Uniós szinten 2009 és 2018 között 32,3 százalékról 40,7 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, Magyarországon pedig 24 százalékról 33,7 százalékra - egyebek mellett ez derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, az oktatás és a képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjéből.
A fizikai munkakörben dolgozó magyarok alig egynegyede tesz félre rendszeresen a nyugdíjas éveire és több mint kilencven százalékuknak nincs nyugdíjterve – derül ki az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatásából.
A K&H ifjúsági index felmérése szerint három hónapnál hosszabb időt jövedelem nélkül a fiatalok 36 százaléka tudna áthidalni és egyre többen tesznek félre a nyugdíjas éveikre is.