Az ADOM Diákmozgalom még a tavaszi távoktatás alatt - március 23. és április 12. között - készített egy felmérést, amelyben kikérte a diákok, a szülők és a tanárok véleményét a digitális oktatásról. Az eredményeket most tették közzé, amikor ismét aktuális lett a téma. A kérdőívet több mint 21 ezer diák töltötte ki, most az ő válaszaikból szemezgettünk.
Az országos online kérdőívre összesen 21 237 diák válaszolt, közülük a legtöbben - közel 88 százalék - a középiskolás (15-19 éves) korosztályból. A diákok összességébe közepesre értékelték a távoktatást, 5,31-es átlaggal. Most megmutatjuk, ez mit takar pontosabban.
Milyen pozitív és negatív tapasztalataik vannak?
A felmérésben résztvevő összes diák 24,3 százaléka leginkább a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot, valamint a nagyobb fokú rugalmasságot emelte ki a távoktatás pozitívumai közül. Többségük szerint az önálló munkavégzésre az iskolában is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, és sokan örültek az online oktatásban annak is, hogy több időt szánhattak azokra a tárgyakra, amelyek nehezebben mennek nekik.
A diákok 16,9 százaléka főképp a távoktatás kényelmességét emelte ki. Külön megjegyezték, hogy sokkal kipihentebbnek érezték magukat, mivel nem kellett hajnalban kelniük, ez pedig az órákon való koncentrációt is segítette. Sokan jelezték, hogy napi szinten sok időt megspóroltak az ingázás elhagyásával - ez bizonyos diákoknál a „rendes” oktatás idején napi több órát is kitesz. Értékelték, hogy a tantermi oktatással ellentétben szabadon lehet enni, inni és mosdóba járni, több időt tudnak a szabad levegőn (például a kertben vagy egy közeli parkban) tölteni.
A kitöltők 9,1 százaléka tartotta az online oktatást kevésbé stresszesnek és kevésbé fárasztónak a tantermi formához képest. Sokan a tanulásra is motiváltabbnak érezték magukat, mint az iskolában. Ugyanakkor a diákok 35,6 százaléka túl soknak tartotta a tananyagot és a kiadott feladatok mennyiségét, illetve a határidőket is rövidnek érezték. Szintén többen felhívták a figyelmet arra, hogy az online oktatás bevezetésével egyre inkább összefolyt a tanulóidő és a szabadiő: bármikor, akár késő este vagy hétvégén is előfordult, hogy értesítést kaptak sürgős házi feladatról.
A diákok 17,1 százaléka komoly problémának tartotta, hogy az online oktatás bevezetése után nem kaptak elegendő magyarázatot és segítséget a tanároktól, ami főleg a természettudományos tárgyaknál okozott nehézségeket. 11,4 százalékukat az is nagyon zavarta, hogy rendezetlenül, rengeteg online platformon keresztül, párhuzamosan zajlottak az órák és a feladatok kiosztásai. A diákok 15,2 százaléka egyéb negatívumokra is felhívta a figyelmet: egészségügyi problémákról - szem- és fejfájás, hátfájás, stb. -, felkészületlen oktatási rendszerről, a gyakorlatió órák, illetve a számonkérések problémáiról számoltak be.
Min változtatnának?
A tavaszi felmérésből kiderült, hogy 26,3 százalékuk kevesebb tananyagot és kevesebb kiadott feladatot szeretne, betarthatóbb határidőkkel, 18,2 százalékuk pedig már annak is örülne, ha egységesebb platformokat használnának.
10,9 százalék több online óra megtartása mellett érvelt, míg 6,8 százalék teljesen eltörölné az online oktatatást. 6,1 százalék több magyarázatot és segítséget szeretne a tananyag megértéséhez, 5,5 százalék pedig a rendszerezettséget hiányolja, ezen belül is leginkább azt, hogy kizárólag tanítási időben kapjanak feladatokat, este és hétvégén valóban szabadidejük legyen.
A PSZ további szigorításokat követel az oktatásban
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) húsz pontban foglalta össze a követeléseiket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
