Az ADOM Diákmozgalom még a tavaszi távoktatás alatt - március 23. és április 12. között - készített egy felmérést, amelyben kikérte a diákok, a szülők és a tanárok véleményét a digitális oktatásról. Az eredményeket most tették közzé, amikor ismét aktuális lett a téma. A kérdőívet több mint 21 ezer diák töltötte ki, most az ő válaszaikból szemezgettünk.
Az országos online kérdőívre összesen 21 237 diák válaszolt, közülük a legtöbben - közel 88 százalék - a középiskolás (15-19 éves) korosztályból. A diákok összességébe közepesre értékelték a távoktatást, 5,31-es átlaggal. Most megmutatjuk, ez mit takar pontosabban.
Milyen pozitív és negatív tapasztalataik vannak?
A felmérésben résztvevő összes diák 24,3 százaléka leginkább a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot, valamint a nagyobb fokú rugalmasságot emelte ki a távoktatás pozitívumai közül. Többségük szerint az önálló munkavégzésre az iskolában is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, és sokan örültek az online oktatásban annak is, hogy több időt szánhattak azokra a tárgyakra, amelyek nehezebben mennek nekik.
A diákok 16,9 százaléka főképp a távoktatás kényelmességét emelte ki. Külön megjegyezték, hogy sokkal kipihentebbnek érezték magukat, mivel nem kellett hajnalban kelniük, ez pedig az órákon való koncentrációt is segítette. Sokan jelezték, hogy napi szinten sok időt megspóroltak az ingázás elhagyásával - ez bizonyos diákoknál a „rendes” oktatás idején napi több órát is kitesz. Értékelték, hogy a tantermi oktatással ellentétben szabadon lehet enni, inni és mosdóba járni, több időt tudnak a szabad levegőn (például a kertben vagy egy közeli parkban) tölteni.
A kitöltők 9,1 százaléka tartotta az online oktatást kevésbé stresszesnek és kevésbé fárasztónak a tantermi formához képest. Sokan a tanulásra is motiváltabbnak érezték magukat, mint az iskolában. Ugyanakkor a diákok 35,6 százaléka túl soknak tartotta a tananyagot és a kiadott feladatok mennyiségét, illetve a határidőket is rövidnek érezték. Szintén többen felhívták a figyelmet arra, hogy az online oktatás bevezetésével egyre inkább összefolyt a tanulóidő és a szabadiő: bármikor, akár késő este vagy hétvégén is előfordult, hogy értesítést kaptak sürgős házi feladatról.
A diákok 17,1 százaléka komoly problémának tartotta, hogy az online oktatás bevezetése után nem kaptak elegendő magyarázatot és segítséget a tanároktól, ami főleg a természettudományos tárgyaknál okozott nehézségeket. 11,4 százalékukat az is nagyon zavarta, hogy rendezetlenül, rengeteg online platformon keresztül, párhuzamosan zajlottak az órák és a feladatok kiosztásai. A diákok 15,2 százaléka egyéb negatívumokra is felhívta a figyelmet: egészségügyi problémákról - szem- és fejfájás, hátfájás, stb. -, felkészületlen oktatási rendszerről, a gyakorlatió órák, illetve a számonkérések problémáiról számoltak be.
Min változtatnának?
A tavaszi felmérésből kiderült, hogy 26,3 százalékuk kevesebb tananyagot és kevesebb kiadott feladatot szeretne, betarthatóbb határidőkkel, 18,2 százalékuk pedig már annak is örülne, ha egységesebb platformokat használnának.
10,9 százalék több online óra megtartása mellett érvelt, míg 6,8 százalék teljesen eltörölné az online oktatatást. 6,1 százalék több magyarázatot és segítséget szeretne a tananyag megértéséhez, 5,5 százalék pedig a rendszerezettséget hiányolja, ezen belül is leginkább azt, hogy kizárólag tanítási időben kapjanak feladatokat, este és hétvégén valóban szabadidejük legyen.
A PSZ további szigorításokat követel az oktatásban
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) húsz pontban foglalta össze a követeléseiket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
