Kevesebb tananyag és betarthatóbb határidők - ezeket várják a diákok a távoktatástól

Az ADOM Diákmozgalom még a tavaszi távoktatás alatt - március 23. és április 12. között - készített egy felmérést, amelyben kikérte a diákok, a szülők és a tanárok véleményét a digitális oktatásról. Az eredményeket most tették közzé, amikor ismét aktuális lett a téma. A kérdőívet több mint 21 ezer diák töltötte ki, most az ő válaszaikból szemezgettünk.

  • Eduline

Az országos online kérdőívre összesen 21 237 diák válaszolt, közülük a legtöbben - közel 88 százalék - a középiskolás (15-19 éves) korosztályból. A diákok összességébe közepesre értékelték a távoktatást, 5,31-es átlaggal. Most megmutatjuk, ez mit takar pontosabban.

Milyen pozitív és negatív tapasztalataik vannak?

A felmérésben résztvevő összes diák 24,3 százaléka leginkább a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot, valamint a nagyobb fokú rugalmasságot emelte ki a távoktatás pozitívumai közül. Többségük szerint az önálló munkavégzésre az iskolában is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, és sokan örültek az online oktatásban annak is, hogy több időt szánhattak azokra a tárgyakra, amelyek nehezebben mennek nekik.

A diákok 16,9 százaléka főképp a távoktatás kényelmességét emelte ki. Külön megjegyezték, hogy sokkal kipihentebbnek érezték magukat, mivel nem kellett hajnalban kelniük, ez pedig az órákon való koncentrációt is segítette. Sokan jelezték, hogy napi szinten sok időt megspóroltak az ingázás elhagyásával - ez bizonyos diákoknál a „rendes” oktatás idején napi több órát is kitesz. Értékelték, hogy a tantermi oktatással ellentétben szabadon lehet enni, inni és mosdóba járni, több időt tudnak a szabad levegőn (például a kertben vagy egy közeli parkban) tölteni.

A kitöltők 9,1 százaléka tartotta az online oktatást kevésbé stresszesnek és kevésbé fárasztónak a tantermi formához képest. Sokan a tanulásra is motiváltabbnak érezték magukat, mint az iskolában. Ugyanakkor a diákok 35,6 százaléka túl soknak tartotta a tananyagot és a kiadott feladatok mennyiségét, illetve a határidőket is rövidnek érezték. Szintén többen felhívták a figyelmet arra, hogy az online oktatás bevezetésével egyre inkább összefolyt a tanulóidő és a szabadiő: bármikor, akár késő este vagy hétvégén is előfordult, hogy értesítést kaptak sürgős házi feladatról.

A diákok 17,1 százaléka komoly problémának tartotta, hogy az online oktatás bevezetése után nem kaptak elegendő magyarázatot és segítséget a tanároktól, ami főleg a természettudományos tárgyaknál okozott nehézségeket. 11,4 százalékukat az is nagyon zavarta, hogy rendezetlenül, rengeteg online platformon keresztül, párhuzamosan zajlottak az órák és a feladatok kiosztásai. A diákok 15,2 százaléka egyéb negatívumokra is felhívta a figyelmet: egészségügyi problémákról - szem- és fejfájás, hátfájás, stb. -, felkészületlen oktatási rendszerről, a gyakorlatió órák, illetve a számonkérések problémáiról számoltak be.

Min változtatnának?

A tavaszi felmérésből kiderült, hogy 26,3 százalékuk kevesebb tananyagot és kevesebb kiadott feladatot szeretne, betarthatóbb határidőkkel, 18,2 százalékuk pedig már annak is örülne, ha egységesebb platformokat használnának.

10,9 százalék több online óra megtartása mellett érvelt, míg 6,8 százalék teljesen eltörölné az online oktatatást. 6,1 százalék több magyarázatot és segítséget szeretne a tananyag megértéséhez, 5,5 százalék pedig a rendszerezettséget hiányolja, ezen belül is leginkább azt, hogy kizárólag tanítási időben kapjanak feladatokat, este és hétvégén valóban szabadidejük legyen.

A PSZ további szigorításokat követel az oktatásban

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) húsz pontban foglalta össze a követeléseiket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.