Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Még mindig a hazai képzések a legnépszerűbbek, de a megkérdezettek nagyságrendileg ötöde már külföldi intézményekben képzeli el az alapszakos továbbtanulását - derült ki a Corvinus Egyetem idei nyári felméréséből, amit a 16-20 éves középiskolások körében készítettek.
A felmérés szerint a középiskolások nagy része - 83 százalék - egyetemen vagy főiskolán szeretne továbbtanulni és szeretne diplomát szerezni. Akik pedig még nem döntötték el, hogy továbbtanulnának-e vagy nem felsőfokon folytatnák tanulmányaikat, azok legszívesebben nyelvet tanulnának (35 százalék), illetve egyéb felsőfokú tanfolyamon vennének részt (19 százalék).
Az eredményekből az is látszik, hogy a diákok önállóan hozzák meg a döntésüket, a nyilatkozók döntő többsége (90 százalék) azt mondta, saját maga választotta ki, hol tanul tovább. A szülők többsége (68 százalék) arra biztatja gyermekeit, hogy szerezzenek diplomát. Arra a kérdésre, hogy a döntés meghozása előtt kinek a véleménye a legfontosabb számukra, a legtöbben (54 százalék) azt válaszolták: a szüleiké és különösen az édesanyjuké. A megkérdezettek többsége az internetes oldalak közül a Felvi.hu-ról tájékozódik, ezt követik az egyes egyetemek weboldalai, illetve közösségi média felületei.
A visszajelzések alapján a diákok nagy része mind az alap-, mind a mesterszakot Magyarországon végezné el. Külföldi felsőoktatási intézmény inkább a mesterszak elvégzése kapcsán szerepel a tervek között (25 százalék említette). A külföldi képzés mellett a diákok szerint leginkább a tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás szól.
A felmérés alapján a konkrét egyetem kiválasztásakor az oktatás színvonala és az érdeklődési körnek való megfelelés mellet már előtérbe kerül a megszerzett tudás hasznosíthatósága is (ezt 74 százalék mindenképpen figyelembe veszi), illetve az elhelyezkedés lehetősége a diplomaszerzés után (62 százalék szerint ez kiemelten fontos).
Keresztféléves felvételi: van lehetőségetek pótfelvételizni?
Mit tehettek, ha nem kerültük be a kiszemelt szakra a keresztféléves felvételin? Most is tudtok majd pótfelvételizni? Itt a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.