Az orvostanhallgatók 40 százaléka nem lépne be a szakképzésbe az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása után, igaz, sokakat bírna maradásra, ha a hálapénzt kivezetnék, és megvalósulna az ígért béremelés – derül ki a Magyar Orvosok Szakszervezetének nem reprezentatív felméréséből, szúrta ki a hvg.hu. Ebben a négy hazai orvostudományi egyetem 903, ötöd- és hatodéves orvostanhallgatója mondott véleményt. A készítők szerint ez azt jelenti, hogy majdnem minden második érintett hallgató válaszolt, hiszen évfolyamonként összesen nagyjából ezer fiatal tanul orvosnak.

A kutatás első kérdése arra vonatkozott, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény kihirdetése és elfogadása előtt milyen pályára készültek a hallgatók. A válaszadók 91 százaléka azt jelölte meg, hogy a szakképzésben képzelte el a jövőjét, azaz azt tervezte, hogy hatod év végén, a sikeres államvizsga és diplomavédés után rezidensnek jelentkezik, és megkezdi a felkészülést a szakvizsgára. 20,4 százalék számára volt opció a külföldi munkavállalás, a nappali PhD-képzést 11,8 százaléka jelölte meg, míg a vállalkozói forma 11,2 százalék számára volt vonzó, Mindössze 3,8 százalék gondolkozott el azon, hogy elhagyja a pályát.

A törvény kihirdetése után a válaszadóknak már csak az 54,7 százaléka jelölte meg a szakképzés lehetőségét, viszont több mint kétszer annyian gondolkoztak a külföldi munkavállalásban, mint a törvény kihirdetése előtt. A hallgatók 47,9 százalék jelölte meg a külföldi munkavállalást a jogszabály elfogadása után. A pályaelhagyást fontolgatóké 13,2 százalékra emelkedett. Arról is megkérdezték a hallgatókat, hogy a jogállásról szóló törvénnyel és elfogadásával kapcsolatban mely pontokat érzik a leginkább aggályosnak. Ennél a kérdésnél egy listából választhattak, több opciót is megjelölhettek. Leginkább a vezénylésről szóló részt (867 fő, 96 százalék), a másodállások korlátozását (733 fő, 82 százalék) és az érdekképviseleti szervekkel történő egyeztetés hiányát (620 fő, 69 százalék) jelölték meg aggasztónak. A válaszadóknak mindössze 1,4 százaléka válaszolta azt, hogy nincs semmilyen aggálya az új törvénnyel kapcsolatban.

Megkérdeztek a hallgatókat arról is, hogy a hálapénz kivezetése és a béremelés megvalósulása hogyan befolyásolná őket a pályán maradásban. A beérkezett válaszok szerint abban az esetben, ha mindkettő megvalósulna, a kitöltők 90 százaléka itthon állna munkába. Ha azonban semmilyen változás nem történne az állami egészségügyben, mindössze 21 százalék gondolja úgy, hogy jó eséllyel a hazai egészségügyben dolgozna, 52 százalék pedig nagy valószínűséggel más lehetőség után nézne. A Magyar Orvosok Szakszervezete a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi hallgatók közül szinte mindenkinek van „röghöz kötési” hallgatói szerződése, aminek értelmében vissza kell fizetniük az egyetemi képzés díját, ha nem dolgoznak az állami egészségügyben. Sokakat ez sem tántorít el attól, hogy akár a külföldi munkavállalásban gondolkozzanak.

Az Országgyűlés október 6-án fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt., mely szerint a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet majd dolgozni. A törvény az orvosi béremelésen túl tartalmazza például azt, hogy egy orvos ugyanazon betegség miatt nem láthatja el ugyanazt a beteget az állami és a magánellátásban, büntethetővé teszi a hálapénz elfogadását és adását is, és szigorúan korlátozza a másodállás vállalását. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a törvénnyel csapdába csalták az orvosokat.