Nem ösztönzi a diákokat a diploma mihamarabbi megszerzésére a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény - véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ), melynek jelentése szerint növekszik a diploma megszerzésének átlagos időtartama Magyarországon. A reform hatásait vizsgálva az ÁSZ megállapította: több tízezres különbség tapasztalható az első évfolyamos illetve a diplomát szerző hallgatók száma között - írja a Népszabadság.
Nyelvvizsga hiánya miatt a végzett főiskolások csaknem fele nem kapta meg a diplomáját Nyíregyházán - írta a Kelet-Magyarország szerdán.
A négyéves amerikai egyetemeket a diákok csaknem fele hat év alatt sem képes elvégezni - derült ki az American Enterprise Institute (AEI) konzervatív kutatóintézet friss felméréséből.
Románia több egyetemén is ügyészségi vizsgálat folyik, miután kiderült, hogy egy bűnszervezet tizenöt ezer személyt juttatott jogtalanul diplomához. A hamis diplomákat kiállító szervezetet öt személy koordinálta és olyanokat segített diplomához, akik sosem jártak egyetemre, de legtöbbjük még érettségivel sem rendelkezett - írja az Erdély Online.
Brit munkaadók felmérése is azt mutatja, nagy a visszaesés a diplomás foglalkoztatottságban.
Az emberek többsége tanulni szeretne a közeljövőben, s 54 százalékuk úgy érzi, ha valaki nem képezi magát állandóan, akkor lemarad és kiesik a munkaerő-piacról. Ezzel szemben a lakosság 41 százaléka szkeptikus az élethosszig tartó tanulás hasznát illetően, szerintük a képzettség nem sokat számít, az boldogul, akinek jó kapcsolatai vannak.
A mesterképzésre is február 16-áig lehet jelentkezni, és nemcsak az alapképzést végzetteket várják, hanem a régi rendszerben diplomát szerzetteket is. Az oktatás minden korosztály előtt nyitva áll: az ELTE-n tanul például egy 84 éves férfi is, informatika tanár szakra jár.
A diplomások munkaerőpiaca fokozatosan kettéválik: nagyszervezeti munkakörökben a szűkített tudás, kis cégeknél meg éppen a komplexitás, a kreativitás iránti igény növekedése figyelhető meg. Hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek révén a képzés közelebb kerülne a munkaerő-piaci igényekhez, s egyelőre nem is látszik a megoldás – írja a HVG Diploma2009 különszám.
Sokszor a zsíroskenyéren múlik a gyerek jövője - mondják a pedagógusok. Egyre több ugyanis az olyan diák, akinek nem a tanulással, hanem az éhséggel kell megküzdenie. A szegény családból származó tehetséges diákok ezért választanak lakóhelyükhöz közeli intézményt. Így nem kell az utazási és az étkezési költséggel számolniuk.
Egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint a magyar középiskolások 70%-a külföldön szeretne tanulni - közülük tízből kilencen, Angliában. Ha ekkora igény van erre, miért nem indítanak az angol iskolák képzést itt nálunk?
Pély Barnáról nem mondható el, hogy unalmas az élete. Továbbra is zenél a Unitedben, akikkel nagy sikerű koncertet adtak nemrég a MÜPÁ-ban, valamint kiadták első DVD-jüket. Közben dolgozik egy másik zenekarral, a Funk Suvirvor-ral, amelyben angolul énekel. Nem utolsó sorban pedig nem csak sikeres zenész, de egy ideje át is adja tudását a fiatal nemzedéknek, hiszen a Kodolányi János Főiskola Jazz tanszékének tanári karját erősíti, mint Jazzének szakvezető művésztanár.
Az élsportolók több szempontból is hátrányba kerülhetnek karrierjük során, hiszen nem csak a tanulást kénytelenek sokszor elhanyagolni, de a munkaerőpiacra is későn lépnek ki. Szerencsére léteznek jó példák, akik tudatosan készülnek "civil" életükre. Ezt tette Kovács Kokó István is, aki a profi boksszal járó mindennapi küzdelmet az üzleti életben kívánta folytatni, és ehhez a célhoz a tanulást látta megfelelő eszköznek.
Az intézmények és a munkaerőpiac aspektusából beszélgettek az intézményi pályakövető rendszer hasznosságáról oktatási szakértők a Központi Diplomás Pályakövetői Rendszer projektnyitó konferenciáján november 26-án, Budapesten.
Negyedik éve vállalkozik a HVG arra, hogy különszámban jelentesse meg a felsőoktatási intézmények rangsorát. Immár harmadik alkalommal az Educatio Kht. - Országos Felsőoktatási Információs Központ Felvi-rangsorait közlik, és a hagyománnyá válást a rangsortáblázatokban is nyomon lehet követni: az idén ugyanis - a rangsorkészítési elvek és értékelési szempontok letisztulása után - már arra is lehetőség nyílt, hogy az előző évben elért helyezésekkel összehasonlítva közöljék az adatokat.
Egy brit felmérés szerint ötből négy szülő megbánta, hogy nem tanult tovább. A megkérdezett 4500 felnőtt 16%-a úgy gondolja, hogy szebb karriert futhatott volna be, ha van diplomája, 13%-uk pedig úgy vélekedik, hogy felsőfokú képzéssel jobban boldogulnának a jövőben is. Saját tapasztalataikból kiindulva, 80%-uk úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen be fogja íratni a csemetéjét az egyetemre, hogy ezzel is segítsék őket a céljaik elérésében.
Hiába feltétele évek óta a diploma átvételének a nyelvvizsga, sok hallgató még mindig annak hiánya miatt nem kapja kézhez oklevelét - adta hírül az Inforádió. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a probléma orvoslásához az oktatás minden szereplőjét be kell vonni a kérdésbe.
Figyelünk a tandíjra, tudomásunk van az albérletek áráról, minden más költségtényezőt pedig figyelmen kívül hagyunk pályaválasztáskor. A diákok hosszú távon gondolkodnak, és az egyetemi költségek lefaragása érdekében nem szeretnék a karrierjüket kockáztatni. De mennyibe kerül valóban egy diploma? Van-e különbség a vidéki és a fővárosi diákélet költségei között?
