Négy magyar egyetem, ahol már másodévesen állást találnak a hallgatók

Már az IT- és mérnöki szakokon hallgató diákokra is "lőnek" az egyetemekkel kapcsolatban álló nagyvállalatok, a...

  • Eduline

Már az IT- és mérnöki szakokon hallgató diákokra is "lőnek" az egyetemekkel kapcsolatban álló nagyvállalatok, a kereslet-kínálati egyensúly felborulása miatt a pályakezdők legalább bruttó 310 ezer forintos kezdő fizetést kérnek − mondta a Napi Gazdaságnak Zsédely Krisztián, a Profession.hu kereskedelmi vezetője. Mekkora fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A portál reprezentatív, őszi mérnökkutatásából és a korábbi tapasztalatok alapján az is kiderült, hogy ebből a szempontból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vezet, ezt követi a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kara, ahol az igényszint meghaladja a havi 302 ezer forintot.

Zsédely szerint az is gyakran előfordul − ezt támasztják alá az őszi állásbörzék tapasztalatai is −, hogy az egyetemekkel évek óta szoros partneri viszonyt ápoló multinacionális cégek már a másod- és harmadéveseket is megkeresik gyakornoki, később pedig álláslehetőségekkel, míg korábban csak a végzősök iránt érdeklődtek.

Az it- és a mérnökszakmák mellett keresettek a könyvelők, a pénzügyi, számviteli szakemberek is. Az egykor a Budapesti Corvinus Egyetemen tanuló szakemberek kezdő fizetésként 204 ezer forintot jelöltek meg, míg a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján 221 ezret. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az intézmények hallgatói iránt a nagyobb könyvvizsgáló és adótanácsadó cégek érdeklődnek, azaz a BIG 4 (KPMG, Ernst and Young, Deloitte, PwC) innen "csatornázza" be leendő dolgozóit, akár már az alsóbb évfolyamokról is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.