Nem igaz, hogy a magyar felsőoktatási intézmények haszontalan diplomákat adnak ki, a diplomások túlnyomó többsége...
Nem igaz, hogy a magyar felsőoktatási intézmények haszontalan diplomákat adnak ki, a diplomások túlnyomó többsége elhelyezkedik, bár az igaz, hogy nem feltétlenül saját szakmájában - mondta Csaba László egyetemi tanár az Inforádiónak.
A diplomások jövedelmi előnye a hasonló korú pályakezdőkkel szemben egész Európában a legnagyobb - tette hozzá az egyetemi tanár, aki szerint nem érdemes azt mondani erre a rendszerre, hogy haszontalan.
Mint fogalmazott, nem versenyez minden kiállított oklevél a Harvardéval és a Stanfordéval, de akik végeznek, azok itthon és külföldön is megállják a helyüket. A magyar felsőoktatás nem képez munkanélkülieket. Vannak bajok vele, de az, hogy haszontalan papírokat adnak ki, nem igaz - hangsúlyozta Csaba László.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
