Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kevés cég köti alap- vagy mesterképzés elvégzéséhez a munkaköröket, a bolognai rendszer bevezetése után hat évvel sem...

Kevés cég köti alap- vagy mesterképzés elvégzéséhez a munkaköröket, a bolognai rendszer bevezetése után hat évvel sem tudják, mi a különbség a különböző szintű diplomák között. Ennek ellenére évről évre több hallgató jelentkezik mesterszakra - írja a Napi Gazdaság.
A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának budapesti képzésekért felelős dékánhelyettese, Guth László szerint túl kicsi a mesterszakkínálat Budapesten, miközben az érdeklődés egyre nő, idén például 30 százalékkal többen jelentkeztek MA/MSc képzésre, mint tavaly.
A növekvő érdeklődés hátterében nemcsak az áll, hogy egyre többen végeznek el alapszakokat, hanem az is, hogy nő a mesterképzés jelentősége. A bolognai rendszerben jól eligazodó munkaadók a magasabb pozíciók betöltését például egyértelműen mesterdiplomához kötik − mondta Guth. Mennyit keresnek a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.