Jól járnak a diplomások - ezért érdemes egyetemet-főiskolát végezni

Az egyetemi, illetve főiskolai végzettség jelenti továbbra is a legnagyobb védelmet a munkanélküliséggel szemben egy...

  • Eduline
MTI / Vajda János

Az egyetemi, illetve főiskolai végzettség jelenti továbbra is a legnagyobb védelmet a munkanélküliséggel szemben egy német tanulmány szerint. A nürnbergi Munkaerőpiaci és Szakmai Kutatóintézet hétfőn bemutatott kutatása szerint 2012-ben Németországban a diplomások mindössze 2,5 százaléka, míg a végzettség nélküli férfiak és nők 19 százaléka volt munkanélküli. Mennyit keresnek itthon a friss diplomások? Itt találjátok cikksorozatunkat.

A Nyugat-és Kelet-Németország közötti különbségek ugyanakkor jelentősek: míg 2012-ben nyugaton a tanulatlanok 17,3 százalékának nem volt munkája, addig keleten arányuk a 30 százalékot is elérte. Ezzel szemben a Kelet-Németországban élő diplomásoknak csupán 4,1 százaléka volt munka nélkül.

A szakmunkás végzettségűek esetében is kisebb a munkanélküliség kockázata: az elmúlt évben öt százalékuknak nem volt munkája. Nyugat-Németországban az arány 3,9, Kelet-Németországban pedig 8,7 százalék körül mozgott. 

Az országos munkaügyi ügynökség (BA) szerint a számok egyértelműsítik azt, hogy milyen fontos a jó szakképzés. Enzo Weber munkaerőpiac-kutatással foglalkozó szakember szerint a kevésbé képzett nők és férfiak munkavállalói esélyei a jövőben tovább csökkenhetnek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna