Újabb, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által kinevezett vezetőről derülhet ki, hogy nincs minden rendben a...
Újabb, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által kinevezett vezetőről derülhet ki, hogy nincs minden rendben a diplomája körül - írta a Blikk.
A lap szerint Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója úgy szerzett szakmérnöki szakosított oklevelet a Veszprémi Egyetem - ma már Pannon Egyetem - Georgikon karán 2002-ben, hogy az alapdiplomáját egy államilag el nem ismert egyetemen, a Miskolci Bölcsész Egyesületnél szerezte.
A szakértők szerint így érvénytelen a diploma, amivel a lap szerint tisztában kellett lennie 2010-es kinevezésekor a Vidékfejlesztési Minisztériumnak is, mivel az igazgatói poszt feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságának volt elnöke szerint jogszerűen nem adhatott volna diplomát a Veszprémi Egyetem az igazgatónak. "Nem érvényes a diploma, mivel a szakmérnöki képzés alapfeltétele a megfelelő felsőfokú végzettség" – mondta a Blikknek Bazsa György egyetemi tanár, aki hozzátette, hogy a felsőoktatási törvény első mellékletében vannak felsorolva az államilag elismert felsőoktatási intézmények, a Miskolci Bölcsész Egyesület pedig soha nem szerepelt ott.
Az igazgató szerint a Veszprémi Egyetem több miskolci társával együtt befogadta őket, és elismerték az ottani végzettségét. "Végig azzal hitegettek minket Miskolcon, hogy akkreditálnak bennünket, de ez nem történt meg. 1999-ben átjelentkeztem a Veszprémi Egyetem keszthelyi Georgikon karára, ahol két-három különbözeti vizsgát kellett tennem, és főiskolai alapdiplomának elfogadták az oklevelemet. Ezután elvégeztem a négy szemesztert, és megkaptam a diplomát" – mondta a lapnak Veress Balázs.
A tárca az igazgató egyetemi oklevelére hivatkozott. "Veress Balázs kinevezésekor a Vidékfejlesztési Minisztérium a Veszprémi Egyetem által kiadott természetvédelmi szakmérnöki képesítést vette figyelembe" – írták, és elküldték az igazgató diplomáját. Ebben az szerepel, hogy a Miskolci Bölcsész Egyesület által kiadott oklevél alapján nyilvánították természetvédelmi szakmérnöknek.
A volt akkreditációs elnök szerint a munkáltató felelőssége is felmerülhet, ha olyan vezetőt alkalmaz, akinek nincs érvényes diplomája, különösen, ha államigazgatási szervről van szó.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
