Lényegesen kevesebbet keresnek az egyetemi dolgozók, mint amennyit a kormány állít
Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.
Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 17-én ismét a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak. Konkrét eredmény nem született, de a szakszervezeti dolgozók szerint már tisztábban látják a helyzetet az érintettek.
Személyesen akarják átadni a több ezer fő által aláírt listát.
Márciusban átlagosan 20 százalékos fizetésemelést kellett volna kapnia az iskolai védőnőknek is, de a többség mégis kimaradt belőle.
Gyakori, hogy az állami egyetemeken oktatók másod-, esetleg harmadállást is vállalnak, és hétvégén is dolgoznak.
Az egyetem munkavállalóinak nagy része a nemzetgazdasági átlag alatt keres.
A kutatóhálózatra szintén jellemzőek az alacsony bérek.
A BME-n eddig valamivel több, mint ezren írták alá a felsőoktatási dolgozók bérrendezést követelő nyílt levelet. Hiába volt az aláírók között a rektor is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint sokakat ennek ellenére meg kellett győzni arról, hogy nem lesz rájuk nézve negatív következménye annak, ha a kezdeményezés mellé állnak.
A kormány tervezete szerint jövőre további 21 százalékkal emelnék a pedagógusbéreket.
Az alapítványi egyetemeken sem rózsás a helyzet, mégis akár több százezer forintnyi különbség is lehet az állami és alapítványi intézmények fizetései között.
Az intézményben a béremelés mellett az is problémát jelent, hogy nagy számban hagyják el a helyet a szakemberek.
Többek között az uniós támogatási programban megvalósuló pedagógus-béremelésről tájékoztatnák a lakosságot minél szélesebb körben.
Béremelést követelnek az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatói, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint egységes bértáblára lenne szükség.
Van, aki évek óta nem kapott béremelést, 4300 forint bruttó a díja.
A pedagógusok visszajelzései szerint a legtöbbeknek csak a minimummal emelték a bruttó béreik.
A legtöbb helyen továbbra is problémát okoz a munkaerőhiány, a munkáltatók mégis kisebb fizetésemeléseket terveznek, mint 2023-ban.
Levélküldő kampányt indított a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amihez csatlakozva mindenki személyesen küldheti el levelét a belügyminiszternek.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke vérlázítónak és felháborítónak találta, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusokat több mint egy hétig bizonytalanságban tartották a béremelésükkel kapcsolatban. Az államkasszának ugyanis nem kerülne sokba megemelni a fizetésüket, mégis ki akarták hagyni őket.
A Klebelsberg Központ szerint a pedagógusok átlagosan többet kaptak, mint a fokozatonként előre meghatározott minimum.
Bár a pedagógusok béremeléséről egyre többet megtudunk, a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógiai végzettségű dolgozókéról egyelőre nincsenek fejlemények.