PDSZ: „Láthatóan unták, hogy ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozniuk”

A szakszervezetek képviselői az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) vitatott részeiről tárgyaltak a kormánnyal.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselői május 7-én a Belügyminisztériumba mentek, hogy egy sztrájkbizottsági egyeztetés keretében új sztrájkköveteléseket nyújtsanak be, és átbeszéljék Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral az idén januártól érvénybe lépett pedagógus életpályatörvény vitatott részeit.

A PDSZ beszámolója szerint meglepődve tapasztalták, hogy a tárgyalásra a kormány által meghívást kaptak a Nemzeti Pedagógus Kar és a Zeneművészek Szakszervezetének képviselői is. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint ezzel szerette volna a kormány a sztrájkbizottsági egyeztetést egy tájékoztatással egybemosni.

Az egyeztetésre a képviselők egy hosszú listával készültek, amin az átbeszélendő témák szerepeltek.

„Láthatóan unták, hogy ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozniuk”

- mondta Nagy Erzsébet a tárgyalást követő Facebook-közvetítésben.

Többek között szó volt a pedagógusbérekről, amelyek emeléséről továbbra sem kaptak ígéretet. Az államtitkár állítása szerint nincs szükség bérkorrekcióra, mivel a pedagógus bruttó átlagbér meghaladja a diplomás bruttó átlagbér 71,8%-át. A béremelés vonatkozásában a kormány a KSH adataira támaszkodik, ami a szervezetek képviselői szerint nem egyezik az általuk mért összegekkel.

Mint kiderült a kormány a béremeléseket a tankerületi központokon kívül máshol nem követte nyomon és nincs is erre igénye a továbbiakban sem. Így nem tudni, hogy az önkormányzati, egyházi és alapítványi fenntartású intézményekben mennyit fordítottak erre a hozzájuk beérkezett bérfedezetből.

Ismételten sem kaptak arra ígéretet, hogy megemelnék a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezők béreit (NOKS, technikai, kisegítő munkakörökben). A PDSZ azonban továbbra is azt kéri, hogy a tavaly elmaradt illetményemelés legyen ennek fedezete. Emellett pedig a felmentési idejüket töltő pedagógusok béremeléséről, az esélyteremtési illetmények, illetve a jubileumi jutalmak kifizetéséről sem tudtak megegyezni.

Az utóbbi kapcsán arra kérte a szervezeteket az államtitkár, hogy erre tegyenek konkrét jogszabálymódosító javaslatot, mert ők is sokat gondolkodtak rajta, de egyelőre még nem találtak megoldást.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.