Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
Ahhoz, hogy valakit átvegyenek az ingyenes képzésre, a jó teljesítmény mellett feltétel, hogy legyen üres hely a szakon. Az átsorolás nem automatikusan történik, a kérelmet a Neptunon keresztül lehet intézni, amihez nem kell külön nyomtatványokat kitölteni. Fontos, hogy az egyetemek az átsorolási döntést július 31-ig, tanévenként csak egyszer kötelesek meghozni.
Az átsorolást az állami képzésekre nehezíti, hogy az egyetemek csak a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre tudnak felvenni hallgatókat. Tehát ha az ösztöndíjasok közül senkit nem sorolnak át önköltségesre az adott szakon, abban az évben nem is vehetnek át az állami képzésre újabb hallgatókat.
Az átsoroláshoz szükséges átlagot az intézmények határozzák meg, ezért az egyetemenként változhat, bővebb információkért érdemes felkeresni a saját tanulmányi osztályodat.
Akkor, ha
Egy hallgató összesen tizenkét féléven át tanulhat állami ösztöndíjas formában, míg a támogatási idő egy adott szakon legfeljebb 2 félévvel lehet hosszabb, mint a hivatalos képzési idő (pl. egy 6 féléves alapképzés 8 félévig támogatott.) Amennyiben ezt túlléped, automatikusan átsorolásra kerülsz.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
