A BME-n eddig valamivel több, mint ezren írták alá a felsőoktatási dolgozók bérrendezést követelő nyílt levelet. Hiába volt az aláírók között a rektor is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint sokakat ennek ellenére meg kellett győzni arról, hogy nem lesz rájuk nézve negatív következménye annak, ha a kezdeményezés mellé állnak.
"Nagyon sok olyan személyes meggyőzés kellett, hogy nem lesz ebből baja annak, aki aláírja. Azokról a helyekről, ahol nem értük el a kollégákat, nagyon kevés aláírás jött" - mondta Szieberth Dénes a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) frissen megválasztott elnöke, aki egyébként a BME docese a 444-nek.
Szieberth kitért arra is, hogy a legkevesebben vagy anoniman az egyetemen a tanulmányi hivatalból, a könyvtárból írták alá az azonnali béremelést követelő nyílt levelet. Érdekes, hogy ezek közvetlen a kancellária alá tartoznak. Ezen kívül kevés aláírás érkezett a kancellária dolgozóitól, illetve a köztudottan modellváltás mellett álló Villamosmérnöki és Informatikai Karról, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karról.
Az aláírásgyűjtést Szieberth szerint az is nehezítette, hogy a rektor hiába egyezett bele, a kancellár megvétózta, hogy a petíciót kiküldjék a központi e-mail címről a dolgozóknak.
A szakszervezeti elnök úgy fogalmazott, hogy sokkal jobban működhetne az egyetem ha nem kellene a dolgozóknak másod-, harmadállásokat vállalniuk a megélhetéshez. A jelenlegi bértábla szerint a docensi az első olyan fizetés, amiből nem lehet éhen halni, és mindenkit ettől a fizetési szinttől kellene indítani. Majd megjegyezte, hogy a BME szerinte már régóta nem kap annyi pénzt az államtól, amennyiből normálisan tudna működni, és vannak olyan karok, ahol már az alapbéreket is pályázati pénzekből finanszírozzák.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
