Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
2025. január 1-től mintegy bruttó 23 ezer forinttal, vagyis hét százalékkal emelkedne a garantált bérminimum a kormány tervei szerint.
December 7-ig lehet véleményezni azt kormányrendelet-tervezetet, amelynek értelmében a garantált bérminimum bruttó 348 800 forint lenne. Ez az összeg nettóban, kedvezmények nélkül 232 000 forintot jelent. A Pénzcentrum szerint ez bruttóban 22 820 forintos fizetésemelést takar, ami nettóban csupán 15 165 forintnyi plusz pénz havonta.
A garantált bérminimum mellett a minimálbér is több lesz 2025-ben, de ennek mértéke sokkal alacsonyabb az előző évhez képest, hiszen csak 9 százalék.


A garantált bérminimum 7 százalékos emelése az előző években történt 10-12 százalékhoz képest kevésnek tűnhet főleg, ha az élelmiszerárak drágulását vesszük figyelembe. Feltehetően az lehet az oka, hogy csökkenteni szeretnék a garantált bérminimum és a minimálbér közötti bérollót. Magyarul a cél az lehet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum nagyjából egy szintre kerülhessen és 2027-re a minimálbér elérhesse a magyar átlagkereset 50 százalékát.
Mit jelent a garantált bérminimum és kik kapják?
A Munka Törvénykönyve Magyarországon rögzíti a magyar dolgozók részére kifizethető legkisebb munkabér összegét, amelytől egyik hazai munkáltató sem térhet el, még közös megállapodás alapján sem.
Garantált bérminimum, köznyelven szakmunkás minimálbér egy, a „sima” minimálbérnél magasabb összegű juttatás, azoknak jár, akik olyan pozíciót töltenek be, ami bármilyen szakképesítést vár el az alkalmazottól. Feltétele a minimum középfokú végzettség. Fontos tudni, hogy a garantált bérminimum a pozíció előírásait veszi figyelembe, nem pedig a munkavállaló egyéni végzettségét, azaz diplomásként is kereshetünk minimálbért, ha olyan munkakört töltünk be, amihez semmilyen képzettség nem szükséges.
Ehhez képest a minimálbér az a mindenkori legkisebb munkabér, amelyet egy munkáltató a munkavállalója részére kifizethet – ennél kisebb bérért (leszámítva a közfoglalkoztatottakat, avagy közmunkásokat, akiknek a minimálbér 50%-a jár) Magyarországon törvénybe ütköző bárkit foglalkoztatni.
Mitől függ, hogy mennyire emelik a garantált bérminimumot és a minimálbért?
A garantált bérminimum és a minimálbér emeléséről minden év végén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) közös megegyezéses alapon dönt. Ezen a Fórumon rendszerint mind a három fél – a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók – képviselteti magát. A béremelések mértéke mindig az aktuális gazdasági helyzethez illeszkedik, ennek értelmében idén úgy határozott a kormány, hogy a bruttó garantált bérminimum 2025 évében 7%-kal emelkedik, míg a minimálbér 2025 évétől 9%-kal lesz magasabb.
Az emelési folyamatok értelmében a tavaly 326 000 forintos összeget (2023-as megállapodás szerint 10%-os volt a bérfejlesztés), idén 348 820 forintra emelik, ami megfelel a 7%-os emelésnek. Ám ez csak a bruttó összeg, tehát a különböző levonások – szja, tb – előtti.
A bruttó meghatározott összegből, ha már elmúltatok 25 évesek, akkor kötelesek vagytok személyi jövedelemadót fizetni, ami egy 15%-os levonást jelent, és erre tevődik még rá a 18,5%-os társadalombiztosítás. Ha mindezt levonjuk, akkor a nettó garantált bérminimum 231 952 forint lesz. Tehát ennyit kaptok majd kézhez.

Mekkora a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?
A tavalyi 15%-os emelés után a minimálbért idén 9%-kal emelték, ami azt jelenti, hogy bruttó 266 800 Ft/hó-ról bruttó 290 800 Ft/hó-ra emelkedett. A különbség a garantált bérminimum és a minimálbér között még így is magas bruttó 58 020 forint.
Ezt az elnyílt minimumbérek közötti bérollót szeretné a kormány 2027-ig szeretné csökkenteni. Így idén a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a VKF egy három évre szóló bérmegállapodást is kötött, amiben meghatározták a minimálbér emelésének ütemtervét.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).