Ezzel az öt alapszakos diplomával lehet a legkevesebbet keresni

Az agrár és a művészetközvetítés képzésterületén szerzett diplomákkal lehet a legkevesebbet keresni. Ezek közül van olyan, aminek a bruttó átlag havi bére 2022-ben nem érte el a 200 ezer forintot.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as adataiból kiderült, hogy a 2020/2021-ben végzettek közül, milyen diplomával kerestek bruttóban a legkevesebbet 2022 decemberében.

Az adatok alapján ezzel az öt diplomával lehetett a legkevesebbet keresni:

  • lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki: 177 887 Ft
  • zenekultúra: 236 305 Ft
  • képalkotás: 261 007 Ft
  • kertészmérnöki: 276 938 Ft
  • táncművész: 290 340 Ft

Fontos kiemelni, hogy a listában szereplő bérek időközben módosulhattak. Mivel a garantált bérminimum összege 2024-ben már bruttó 326.000 forint (nettó 216.800 forintot), így például a lótenyésztő havi keresete sem lehet ennél kevesebb az idei évben.

Továbbá a DPR nem tér ki arra, hogy az alapszakon diplomázott hallgatók hány százaléka tanul tovább mesterszakon. Az adatokból pedig látható, hogy szakterülettől függetlenül a mesterszakos kezdőfizetések magasabbak, mint az alapszakos diplomáké.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.