Ezzel az 5 diplomával lehet a legjobban keresni

A top5-be csak egyetlen informatikusi diploma került be.

Ha jövőre egyetemre készültök, és még nem tudjátok pontosan, milyen irányba szeretnétek továbbtanulni, akkor a döntésben a segítségetekre lehet a Diplomás Pályakövetési Rendszer. Ennek 2023-as felméréből kiderült, hogy a 2020/2021-ben végzettek közül, milyen diplomával lehetett bruttóban a legtöbbet keresni 2022 decemberében. Ez alapján a TOP5 a következőképpen alakult:

  1. katonai infokommunikáció: 1 092 490 Ft
  2. katonai vezető: 934 838 Ft
  3. katonai logisztikus: 878 908 Ft
  4. bűnügyi: 746 150 Ft
  5. mérnökinformatikus: 719 587 Ft

Ez alapján elmondható, hogy a legjobban fizető 5 diploma közül 4 valamilyen speciális szaktudást adó államtudományi képzés. A sorból csupán a mérnökinformatikusi diploma lóg ki. Érdekesség, hogy a top5-ös listára egyetlen gazdasági diploma sem fért be.

A 2025-ös felvételivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.