Ez a három legjobban fizető gazdasági diploma

Bár évről évre a gazdálkodási és menedzsment és a kereskedelem és marketing a két legnépszerűbb képzés a felsőoktatási felvételiben, fizetések szempontjából a Diplomán túl 2023-as adatai szerint jobban megéri más gazdasági képzést választani azoknak, akiket ez a képzésterület érdekel.

  • Székács Linda

A DPR adatai szerint a három legjobban fizető gazdasági alapszak a(z)

  • vállalati pénzügyek,
  • nemzetközi gazdálkodás, és
  • emberi erőforrások.

Azok, akik a 2020/21-es tanévben szereztek diplomát vállalati pénzügyek alapszakon 2023-ban bruttó 563 ezer forintot kerestek. A nemzetközi gazdálkodás alapszakon végzettek bruttó fizetése 535 ezer forint, míg az emberi erőforrások szakon diplomát szerzett hallgatók bruttó 497 forintot kerestek ebben az évben.

A gazdálkodási és menedzsment alapszakosok pályakezdő fizetése bruttó 488 ezer forint volt, a kereskedelem és marketing szakon végzetteké pedig bruttó 451 ezer forint. A 2024-es fizetésekre vonatkozó adatok egyelőre nem nyilvánosak.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.