A Zeneakadémia oktatói is csatlakoztak az ELTE és a BME bérköveteléséhez

Az intézményben a béremelés mellett az is problémát jelent, hogy nagy számban hagyják el a helyet a szakemberek.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az ELTE és a BME dolgozóinak bérköveteléséhez és akciójához – írja a 24.hu Fekete Gyula tudományos és nemzetközi rektorhelyettes közleménye alapján.

Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója a méltánytalan fizetések miatt. Ezt követően a BME oktatói is csatlakoztak az akcióhoz, és hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Most pedig a Zeneakadémia oktatói is felszólaltak. A rektorhelyettes által elküldött közleményből kiderült, hogy elfogadhatatlannak tartják Kotán Attila Bertalan, az egyetem kancellárjának a vezetési stílusát és a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt már számos szakember hagyta el az intézményt.

„Kiállunk azon dolgozóink mellett, akik az anyagi megbecsültség hiánya ellenére mindent megtesznek azért, hogy a Zeneakadémián folyó oktatás zavartalan legyen”

- fogalmazta meg Fekete Gyula.

Az egyetem oktatásszervezési felelőse még februárban jelezte, akkora problémát okoz náluk a munkaerőhiány, hogy önkénteseket keresnek, ugyanis a felvételi időszakkal járó feladatokat nem tudják egyedül ellátni.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.