Az intézményben a béremelés mellett az is problémát jelent, hogy nagy számban hagyják el a helyet a szakemberek.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az ELTE és a BME dolgozóinak bérköveteléséhez és akciójához – írja a 24.hu Fekete Gyula tudományos és nemzetközi rektorhelyettes közleménye alapján.
Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója a méltánytalan fizetések miatt. Ezt követően a BME oktatói is csatlakoztak az akcióhoz, és hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek.
Most pedig a Zeneakadémia oktatói is felszólaltak. A rektorhelyettes által elküldött közleményből kiderült, hogy elfogadhatatlannak tartják Kotán Attila Bertalan, az egyetem kancellárjának a vezetési stílusát és a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt már számos szakember hagyta el az intézményt.
„Kiállunk azon dolgozóink mellett, akik az anyagi megbecsültség hiánya ellenére mindent megtesznek azért, hogy a Zeneakadémián folyó oktatás zavartalan legyen”
- fogalmazta meg Fekete Gyula.
Az egyetem oktatásszervezési felelőse még februárban jelezte, akkora problémát okoz náluk a munkaerőhiány, hogy önkénteseket keresnek, ugyanis a felvételi időszakkal járó feladatokat nem tudják egyedül ellátni.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
