A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
Közel hat százalékponttal teljesítettek rosszabbul a diákok a 2024-es középszintű magyarérettségin, mint az elmúlt években. Az új, lexikális tudást számonkérő érettségi vizsga - és ezzel együtt a magyartanítás - vesztét már évekkel az új rendszer bevezetése előtt megjósolták a magyartanárok, akik szerint az irodalomtanítás halála és "nemzetgyalázás" az új típusú érettségi.
A Magyartanárok Egyesülete szerint inkorrekt az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) tagjainak megválasztásának menete.
Szófajok felismerésével, jól elválasztott szavakkal, bebiflázott szólásokkal sok pontot szerezhettek a negyedikesek és a hatodikosok a szombati írásbeli felvételin, az viszont nem derült ki az írásbelin, kinek milyen alapkompetenciáik, készségei vannak, és vajon megállják-e majd a helyüket egy tehetséggondozó gimnáziumban – mondja a feladatsorokról a budapesti Radnóti gimnázium magyartanára, aki szerint sokkal több szövegértési feladatra lenne szükség. De nem akármilyenekre.
„Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt” – áll abban a nyílt levélben, amelyet a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében Arató László, a szervezet elnöke írt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Aki múlt héten a szakszervezeteket arra figyelmeztette, hogy a polgári engedetlenség „jogszabályellenes magatartás, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezés”.
József Attila a gödi Duna-parton, Kosztolányi Dezső Gizellatelepen, Ottlik Géza a biarritzi tengerparton. Különleges fotósorozatot tett közzé a Magyartanárok Egyesülete.
Az irodalmat népszerűtlenebb tantárggyá teszi, az olvasáshoz nem hozza meg a kedvet, ráadásul még az eddiginél is jobban megköti a tanárok kezét – mondja az újraszabott magyarérettségiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2024-től évente hetven-nyolcvanezer végzős vizsgázik majd az új szabályok szerint, és várhatóan jóval nehezebb lesz a dolguk, mint azoknak, akik idén vagy jövőre futnak neki az érettséginek. Műveltségi teszt, sok magolás vár rájuk.
Magyartanárok kérik magyartanárok segítségét - olyan tantervtervezetet szeretnének készíteni közösen, amely mindenki számára elfogadható.
Tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezették az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tankönyveit is a kerettantervekkel együtt - már gyűlnek a tapasztalatok.
Úgy gondolják, második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket összetenni a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez.
A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
„Nyolcvanéves visszalépés” a Magyartanárok Egyesülete szerint, hogy 2023-tól műveltségi teszt is lesz a középszintű magyarérettségin, és azt is hibás döntésnek tartják, hogy a gyakorlati szövegalkotási feladattípust kiiktatják az írásbeliről. A szervezet úgy látja, az új vizsgakövetelmények miatt a magyarórákon jóval kevesebb idő jut majd a szövegértés és a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére.
Megjelent a Magyar Közlönyben, hogyan néznek majd ki az új érettségi vizsgák 2023-tól, annak ellenére, hogy a minisztérium azt nyilatkozta: a részletes vizsgakövetelmények tavasszal, további egyeztetések után lesznek elérhetőek.
A Magyartanárok Egyesülete választmánya nyilatkozat megosztását javasolja azoknak a tanároknak, akik egyetértenek a NAT-ra vonatkozó bírálatokkal.
Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.
Péntek éjszaka nyilvánossá tették a NAT módosított változatát, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.
Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.
„Vannak benne apróbb csapdák és hibák, de alapvetően jó írásbeliről van szó, a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés például hibátlan feladat” – mondta az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű magyarérettségi feladatsoráról. Az ELTE Radnóti-gimnáziumának vezetőtanára úgy véli, a két műelemzési feladat közül a novellaelemzés volt a könnyebb, a két ismert szerző – József Attila és Radnóti Miklós – versének összehasonlítása komolyabb kihívást jelenthet a diákoknak.
A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.
Megnéztük, melyek a legnépszerűbb alapszakok a 2018-as felvételin, mennyit kell fizetni a fővárosi kollégiumokban, és a kötelező olvasmányokkal is foglalkoztunk. A hét hírei.
