A kötelező olvasmányoktól az egyetemi kollégiumi díjakig: a hét hírei

Megnéztük, melyek a legnépszerűbb alapszakok a 2018-as felvételin, mennyit kell fizetni a fővárosi kollégiumokban, és a kötelező olvasmányokkal is foglalkoztunk. A hét hírei.

  • Eduline

„Nem akarjuk lecserélni a klasszikusokat” – mi legyen a kötelező olvasmányokkal?

Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre – többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb – általánosan és egy meghatározott évfolyamon – kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű”. A magyartanár azt is hozzátette: nem jó, hogy az általános iskola felső tagozatában alig van helye a kortárs ifjúsági és a populáris irodalomnak, miközben a legtöbb diáknál hetedikben-nyolcadikban dől el, hogy olvasóvá válik-e. A teljes interjút itt olvashatjátok el.

MTI / Illyés Tibor

Itt vannak a 2018-as árak: mennyit kell fizetni egy budapesti kollégiumi helyért?

Budapesten tíz százalékkal drágultak az albérletek egy év alatt, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak. Az egyetlen kiút a kollégiumi férőhely lehet, mutatjuk, mennyibe kerülnek a budapesti kollégiumok az idén. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Felvételi 2018: ez a tíz legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon

Már csak pár hét, és kiderül, ki melyik egyetemre vagy főiskolára jutott be. De melyek idén a legnépszerűbb alapszakok, hol a legnagyobb a verseny az államilag támogatott helyekért? Utánajártunk.

Megkezdődtek a középszintű szóbeli érettségi vizsgák

Befejeződött az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák időszaka: 2018. június 7-14. között 94 vizsgatárgyból, 176 vizsgahelyszínen, 2 815 tantárgyi bizottság előtt több mint 41 700 vizsgát tettek az érettségizők. Az érettségi június 18–29. között 1 183 vizsgahelyszínen, 3 197 vizsgabizottság előtt több mint 279 000 középszintű szóbeli vizsgával folytatódik az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.