„A játékról szóló szöveg megfelelő, világos, a bekezdések nagyon tisztán egy-egy témát fejtenek ki, emiatt a szöveget jól lehet kezelni, jól lehet benne visszakeresni” – mondta a szövegértési feladatsorról az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, kiemelve azt is: egy-két feladatban voltak apró instrukciós hibák, például az első feladatban is, „ez azért szerencsétlen dolog, mert az első feladatnak olyannak kell lennie, amit a diák könnyűnek érez”.

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

Az első feladat A) részében például nem jelzi a feladat, hogy mit is jelent a kis a) és a kis b), ha vázlatpontokat, akkor túl sok az erre adott vonalazott hely. A feladat B) részében  pedig  nehéz megadni a játék tág értelmezését, mivel  az  a bázisszövegben sincs  rendesen  meghatározva.   A negyedik feladatban is van egy problémás pont a játék jellemzői közül a háromnak  kikövetkeztethető az ellentéte, a negyediknél ugyanez a következtetés  tévedéshez vezet. A játék szabad akarattal választott, a munka nem – ilyen egy jó ellentétpára . Az azonban nem ugaz, hogy a játék tér- és időbeli meghatározottságával szemben a munka vagy a rítus ne lenne térben és időben meghatározott.  „A hatodik és a hetedik feladat nehéz, ezeknek a megoldásához magasabb szintű elvonatkoztatási készségre volt szükség, a diákok egy része ezeket a feladatokat valószínűleg nem tudta jól megoldani. Ez nem baj, mert a feladatsornak valamennyire szórnia kell, és ha nincsenek benne nehéz feladatok, akkor ezt a szerepét nem tölti be” – magyarázta Arató László.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés kiemelkedő, érdekes feladat volt. „Az érvelés témája – a szinkronizált/feliratozott filmek – izgalmas téma, itt állást kell foglalni és azt három-öt érvvel alátámasztani. Korrekt, érdekes feladatról van szó. A gyakorlati szövegalkotás is ilyen, az instrukció sem hagyja magára a diákot, hanem kiemeli, hogy a levélnek tartalmaznia kell a helyzet ismertetését, illetve jól megfogalmazott kérdéseket, amelyekre a levélíró a jegyzőtől  válaszokat vár” – mondta.

Mándy Iván, József Attila és Radnóti Miklós

Arató László úgy véli, idén a novellaelemzés volt a könnyebb a középszintű írásbeli második részének két feladata közül. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Mándy Iván Nyaralás című novelláját kellett értelmezni, a megadott szempontokat – anya és fia kapcsolatának jellemző vonásai, az elbeszélésmód milyen sajátosságokkal, poétikai megoldásokkal fejezi ki a kapcsolati jellemzőket, a családi viszonyokra is ható társadalmi légkört – jónak tartja. „Ki kellett emelni a homály, a néha láthatatlan forrású hangok dominanciáját, a nagy csendben riasztóan hangosnak tűnő apró zajokat  a távolság-közelség szerepét, a sötétség-világosság ellentétet. Ezek fejezik ki a fiú és az anya közötti távolságot. Ez egy nagyon szép novella, egy érzékeny olvasó kiválóan tudja elemezni” – mondta.

Kiemelte azt is: a középszintű írásbeli két műelemzési feladata közül a diákok nagy része általában a novellaelemzés mellett dönt, „ám látható egy olyan tendencia, hogy a feladatsor összeállítói a novellaelemzés abszolút uralmával szemben az összehasonlító elemzés felé próbálják orientálni a gyerekeket”, így került a diákok számára ismeretlen Mándy Iván egy novellája a két közismert és népszerű költő – József Attila és Radnóti Miklós – egy-egy ismertebb versével párba.

Arató László úgy véli, jóindulatú döntés volt, hogy József Attila az egyik szerző, hiszen az ő életművét a középiskola utolsó évében tanulják a diákok, ugyanakkor a két vers összehasonlítása nem volt könnyű feladat. „A három megadott szempont sorrendje nem biztos, hogy szerencsés, az első ugyanis arra kéri az érettségizőket, hogy hasonlítsák össze a két mű szerkezeti jellemzőit. Azzal segíteni lehetett volna a diákoknak, ha az első utasítás arra szólít fel, hogy a két vers hangulatát megteremtő nyelvi tényezőket vessék össze először, hiszen üvöltően különbözik hangulatában a két vers” - magyarázta.

„József Attila kamaszos hangú, hetyke, tavaszias, csengő-bongó, lendületes vers. Míg a Radnóti-mű egy aggódó férfi baljós jeleket látó verse, ennek megfelelően például hosszabbak a sorok k, sok benne a jambikus ritmust trocheusokkal megzavaró döccenő, ez József Attila sodró zeneiségével szemben feltűnő. Közös motívum a halál, de míg József Attilánál ez csak a vers legvégén, csattanóként jelenik meg, Radnótinál az egész művet áthatja. A kert és a külvilág viszonyára is ki kellett térni: míg József Attila kertje vidám, addig Radnótié tele van félelemmel, aggodalommal, a biztonság hiányát jeleníti meg” – sorolt néhány szempontot, hozzátéve: a két művet nagyon jól össze lehetett hasonlítani, bár nagyon különböznek egymástól. 

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.