A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
Mint az a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén kiderült, a kormány durván megnyirbálná a tanárképzést, a Nemzeti alaptantervhez (NAT) szabva azt. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak nagyon indokolt esetben maradhatnának a képzési tervben, a továbbiakban a cél az lenne, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni tanítványaikat - az emelt szintű érettségire felkészítő tanároknak egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kellene részt venniük. A terv szerint a követelmények könnyítésével a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódását szeretnék csökkenteni.
A Civil Közoktatási Platform, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete szerint a könnyítésnek mindössze annyi lesz az üzenete, hogy „Gyertek, mert így könnyű diplomát szerezni!”, ez pedig a minőség rovására fog menni. Arról nem is beszélve, hogy a pályakezdők garantált bérminimumot alig elérő fizetése, a munkakörülmények és a pálya nehézsége továbbra sem fog tömegeket motiválni arra, hogy a diploma megszerzése után iskolában dolgozzanak - tették hozzá.
Szerintük az oktatásban tervezett bármely változtatás - különösen az oktatási módszerek megváltoztatása - lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül.
Azzal egyetértenek, hogy a pedagógus- és a tudósképzést az esetek többségében nem célszerű együtt végezni, de hogy a tartalom legfőbb szabályzója a NAT legyen, elutasítják.
A közleményükben néhány kérdést is összeszedtek a tervezett átalakításról:
- Mi lesz, ha egyszer (valamikor) változik a NAT, akkor az „ezen képzett” pedagógusok mehetnek a kukába, újra vissza kell állniuk a startvonalra, mint már egyszer ez megtörtént velük az „életpályamodell” bevezetésekor?
- Mivel a NAT a középszintű érettségin a B1-es (alsó-középhaladó) szint elérését célozza meg, e terv szerint nyelvtanár lehet majd az is, aki „kicsit pötyögi” a nyelvet?
- Mikor kezdik meg a NAT alapján egy év múlva a gimnáziumokban is megjelenő (a szakképzésben pedig már évek óta bevezetett) komplex természettudomány tanítására alkalmas tanárok képzését?
- És mi lesz, ha egy „B kategóriás” tanártól a tanuló olyat merészel kérdezni, ami nincs benne a NAT-kompatibilis tankönyvében?
Korábban már a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Pedagógusok Szakszervezete is kifejtette a véleményét a lebutított tanárképzéssel kapcsolatban. Előbbit itt, utóbbit pedig itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
