A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
Mint az a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén kiderült, a kormány durván megnyirbálná a tanárképzést, a Nemzeti alaptantervhez (NAT) szabva azt. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak nagyon indokolt esetben maradhatnának a képzési tervben, a továbbiakban a cél az lenne, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni tanítványaikat - az emelt szintű érettségire felkészítő tanároknak egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kellene részt venniük. A terv szerint a követelmények könnyítésével a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódását szeretnék csökkenteni.
A Civil Közoktatási Platform, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete szerint a könnyítésnek mindössze annyi lesz az üzenete, hogy „Gyertek, mert így könnyű diplomát szerezni!”, ez pedig a minőség rovására fog menni. Arról nem is beszélve, hogy a pályakezdők garantált bérminimumot alig elérő fizetése, a munkakörülmények és a pálya nehézsége továbbra sem fog tömegeket motiválni arra, hogy a diploma megszerzése után iskolában dolgozzanak - tették hozzá.
Szerintük az oktatásban tervezett bármely változtatás - különösen az oktatási módszerek megváltoztatása - lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül.
Azzal egyetértenek, hogy a pedagógus- és a tudósképzést az esetek többségében nem célszerű együtt végezni, de hogy a tartalom legfőbb szabályzója a NAT legyen, elutasítják.
A közleményükben néhány kérdést is összeszedtek a tervezett átalakításról:
- Mi lesz, ha egyszer (valamikor) változik a NAT, akkor az „ezen képzett” pedagógusok mehetnek a kukába, újra vissza kell állniuk a startvonalra, mint már egyszer ez megtörtént velük az „életpályamodell” bevezetésekor?
- Mivel a NAT a középszintű érettségin a B1-es (alsó-középhaladó) szint elérését célozza meg, e terv szerint nyelvtanár lehet majd az is, aki „kicsit pötyögi” a nyelvet?
- Mikor kezdik meg a NAT alapján egy év múlva a gimnáziumokban is megjelenő (a szakképzésben pedig már évek óta bevezetett) komplex természettudomány tanítására alkalmas tanárok képzését?
- És mi lesz, ha egy „B kategóriás” tanártól a tanuló olyat merészel kérdezni, ami nincs benne a NAT-kompatibilis tankönyvében?
Korábban már a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Pedagógusok Szakszervezete is kifejtette a véleményét a lebutított tanárképzéssel kapcsolatban. Előbbit itt, utóbbit pedig itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
