Megugrott a nyugdíjas pedagógusok száma a közoktatásban és a szakképzésben

80 éves óvodapedagógus, 76 éves angoltanár – az idei tanévben mintegy tízezerre tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akik nyugdíjasként a nyugdíjuk mellett főállásban vagy megbízással óraadóként alkalmaznak a közoktatásban és a szakképzésben.

A 2024/2025-ös tanévben mintegy 21,3 százalékkal, összesen 12183 főre emelkedett a KSH adatai alapján azoknak az általános iskolai tanároknak a száma, akik betöltötték már a hatvanadik életévüket és főállásban alkalmazzák őket.

Ha részletesen megvizsgáljuk a 60 év feletti pedagógusok számát, akkor láthatjuk, hogy a legdrasztikusabban a 64 év felettiek száma ugrott meg, egy tanév alatt mintegy 32 százalékkal 2871 főre. (Ha pedig a 2022/2023-as tanévet is vizsgáljuk, akkor pedig már 82 százalékos az emelkedés.) A 60-64 év közötti pedagógusok száma 9312 fő volt, ami mintegy 5 százalékos növekedés a 2023/2024-es tanévhez képest.

Anyagilag megéri visszajönni tanítani

A jelenség hátterében az állhat, hogy a kormány 2022-ben először átmenetileg, majd 2023-tól időkorlát nélkül egyszerűsítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, hogy ezzel is enyhítse a tanárhiányt. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjas pedagógusok visszamehetnek tanítani akár főállásban is úgy, hogy közben megkapják a nyugdíjukat.

Mivel a főállású nyugdíjasok fizetéséből csak 15 százalék SZJA-t vonnak le, ezért ez azt jelenti, hogy

  • Pedagógus I kategóriában: minimum nettó 555 135 forintot
  • Pedagógus II. kategóriában: minimum nettó 561 340 forintot
  • Mesterpedagógus kategóriában: minimum nettó 609 365 forintot
  • Kutatótanár kategóriában: minimum nettó 714 000 forintot vihetnek haza.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, hogy a pedagógusok 2024-es béremelése után a nyugdíjas tanárok száma is növekedett. Becsléseik szerint mintegy tízezer nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak vissza a közoktatásban és a szakképzésben.

 

Elfedik a tanárhiányt a nyugdíjas pedagógusok

A szakszervezetnél több olyan esetről is tudnak, hogy miután a pedagógus hivatalosan is nyugdíjas lesz, megszakítás nélkül tovább folytatja a munkáját az iskolában, így a jogfolytonosság is megmarad.  Ezeket az állásokat ráadásul a PSZ elnöke szerint gyakran nem is hirdetik meg, még akkor sem, ha egyébként jelentkezne rá pályakezdő fiatal.

Amikor egy nyugdíjast visszafoglalkoztatnak, az azt jelenti, hogy aktívkorú pedagógussal nem tudják feltölteni ezt az állást. Tehát ezt hiányként kell tekinteni

- emelte ki Totyik Tamás, majd kitért arra is, hogy a szakszervezetnél tudnak 80 éves óvodapedagógusról, aki délutáni műszakot visz, de van 76 éves angoltanár is, aki visszament tanítani.

A PSZ elnöke azt is megjegyezte, hogy hiába nagyok a generációs különbségek, egy nyugdíjas visszafoglalkoztatott még mindig jobb, mintha az adott tantárgyat az iskolában valaki képesítés nélkül tanítaná.

Totyik kitért arra is, hogy a KSH adatai alapján az elmúlt években beszakadt születésszámok miatt lassan elkerülhetetlenné válik a magyar közoktatás átalakítása. A jelenlegi oktatási rendszer ugyanis nagyjából - óvodától az egyetemig - 110 ezer tanulóra van optimalizálva, az éves születésszám azonban a legutóbbi mérések szerint már 75 ezer alá esett, ami azt jelenti, hogy éveken belül iskolabezárások, összevonások várhatóak. A PSZ elnöke szerint feltehetően ekkor első körben a nyugdíjas pedagógusokat fogják majd elküldeni.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu