„Nem a falusi kisiskola viszi el a pénzt, hanem az, hogy egy közepes városban több gimnázium van"

Lannert Judit oktatáskutató szerint a hazai iskolarendszerben egyszerre van jelen a rendszerben a hiány és a pazarlás.

A szakember a hvg360-nak úgy fogalmazott, hogy "túl sok pedagógust használunk egy rossz rendszerben, alacsony bérért. " Ennek pedig az az oka, hogy kicsik az iskolák. Például az általános iskolák közel felébe 150-nél kevesebb diák jár.

Az idei tanévben:

  • mintegy 80 olyan általános iskola volt, ahol egyetlen diák sem kezdte meg az elsőt.
  • közel 200 intézményben pedig 10-nél kevesebb elsőst vettek fel.

Lannert szerint egy néhány fős osztály tanításáhot ugyanúgy egy pedagógus kell, mint egy 35 főséhez. A helyzeten az sem segít, hogy a sok tantárgyból álló NAT szintén növeli a pedagógusok iránti igényt.

Az oktatáskutató kiemelte, hogy a tanár-diák aránynál sokkal fontosabb, hogy az iskolában meg tudják-e oldani a kis csoportost oktatást jó pedagógussal vagy sem. Ezt viszont csak egy nagyobb intézményben lehet megvalósítani. Ott az alacsony heti óraszámok ellenére is meg tudnak fizetni egy fizikatanárt, mert meglenne szükséges órájuk.

'Ha viszont van a településen több kisiskola, benne sok (rossz) pedagógus, attól nem lesz jó az oktatás” - jegyezte meg, majd kitért arra is, hogy egy hatékonyabb iskolaszerkezet kialakítása azzal is járhat, hogy nem lesz minden tanárra szükség.

Az oktatáskutató hozzátette, hogy a legnagyobb problémák a kis gimnáziumokkal vannak.

Nem a falusi kisiskola viszi el a pénzt, hanem az, hogy egy közepes városban több gimnázium van, ahelyett, hogy lenne egy vagy két nagy és jó gimnázium.

- emelte ki.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.