Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.
Magyarból a kerettanterven van némi felszíni kozmetikázás, de valójában még rettenetesebb, mint a NAT. 155 oldal – ez már eleve kizárja a tanári szabadságot. Ugyanúgy nem kerettanterv, ahogy a NAT nem alaptanterv, nem kereteket ad, hanem minden négyzetcentimétert teljesen kitölt. Sőt túlcsordul. Kilencedik és tizenkettedik között 117 szerzővel és 269 művel kell kötelezően foglalkozni. A 2012-ben szereplő – szintén irreális – hat helyett tíz életművel! Szép példa ez a kompetenciafejlesztést, differenciálást lehetővé tevő tananyagcsökkentésre vonatkozó állítások álságos voltára
– írja Arató László Facebook-oldalán, hozzátéve: az ajánlott szerzőkre és művekre – ide került be Kertész és Ottlik is – a 269 kötelező mű mellett semmiképp sem kerülhet sor, mivel 5-6.-ban kilenc, 7-8.-ban négy óra jut az ifjúsági irodalomra.
De örülhetünk, mert a hazafiasabbá tétel jegyében Juhász Gyulától kikerült a Tápai lagzi, de bekerült a Trianon. Tessék összevetni a két vers minőségét! Jelképes példa, és még sok van ilyen. Petőfi és Arany is hazafiasabbá van téve: Petőfi a Magyar vagyokkal és a Honfidallal, Arany a Kozmopolita költészettel. József Attila külváros-versei természetesen kisöpörtettek, hisz a Külvárosi éj, az Elégia bizonyára jelentéktelen művek. Még rengeteg ilyen apró példa található. Az is igen árulkodó, hogy mindkét oktatási szakaszban megjelenik egy-egy "Vérző Magyarország" című Trianon-fejezet - ahogy 1978 előtt is volt a tantervben és az egyentankönyvben tanácsköztársaság-fejezet. Utazás a múltba, csak az irodalom autonómiáját meggyalázó politikai preferencia más
- folytatja az egyesület elnöke. Arról nem is beszélve - teszi hozzá - hogy a KET törvénysértő is, mert egy miniszteri rendelet nem írhatja felül a kormányrendeletet, ami jogszabály.
A szemlélet korlátoltságának ijesztő példája, hogy az ajánlott (választható) művekre csak akkor kerülhet sor, ha a törzsanyag minden darabját leadtuk. Tehát - ha komolyan veszem - Ady esetében a csak ajánlott Elbocsátó, szép üzenetet nem taníthatom a Léda-versek között, a kötelező Héja-nász az avaron mellett, csak az Emlékezés egy nyáréjszakára és az Őrizem a szemed után. Stb. Praktikus. Persze ezt komolyan venni nem lehet, csak röhögni vagy sírni
- írja Arató László. Végül kijelenti: "ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja".
"Visszakerültek" a NAT-ból eltűnt szerzők: így fog kinézni a magyaróra a középiskolákban
Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.