Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12. évfolyamon nőttek magyar nyelv és irodalomból az új kerettanterv szerint.
Megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük hogyan változott meg a jelenleg aktuálishoz és az új NAT-hoz viszonyítva.
Az új NAT nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást - ezt korábban egyetemi oktatók fogalmazták meg nyílt levelükben. A még aktuális kerettantervben mindez kifejezetten szerepel is mint megfogalmazott cél: "az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése". Az új kerettanterv azonban nem helyez külön hangsúlyt a megszerettetésre, nem közelíti meg élmény szempontjából a témát. Mindössze annyit ír: "A magyar nyelv és irodalom tantárgynak ezért van kitüntetett szerepe: gondolkodni tanít, ismereteket ad át, szellemi, erkölcsi örökséget hagyományoz." Később kiemeli, hogy a diákoknak meg kell őrizniük kíváncsiságukat, ehhez pedig az kell, hogy olvasó emberekké neveljék őket, akik többek között többféle olvasási és értelmezési technikákkal bírnak.
A NAT-tól leginkább (és legtöbbek által) hiányolt Ottlik Géza, Kertész Imre és Németh László - Füst Milán kivételével - bekerültek a 9-12. évfolyamos kerettantervbe, bár leginkább ajánlott szerzőkként. Újdonság, hogy a kortárs szerzők - szintén ajánlott - listája bővült Esterházy Péterrel is. A már sokat emlegetett új kötelezőként pedig valóban bekerült a kerettantervbe is Herczeg Ferenc és Wass Albert.
Az óraszámok
A 9–10. évfolyamon csökkentek a kötelező óraszámok: a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma 238 óra az új kerettanterv szerint, ez jelenleg 260 órát jelent az iskolákban. Vagyis szeptembertől a 9. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 2 óra irodalom, 10. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 3 óra irodalom lesz.
A 11–12. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma nőtt: a jelenlegi 242 óráról 256 óra emelték. A 11. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, irodalom 3 óra, a 12. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, az irodalom 3 óra lesz hetente.
A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80%-át a törzsanyagra kell fordítani - ez a szám jelenleg még 90 százalékot jelent az aktuális kerettanterv szabályai szerint. Az órakeret 20%-a a szaktanár szabad választását képezi a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni - fogalmaznak.
A kötelező olvasmányok a következők:
| Évfolyam | Kötelező olvasmányok |
| 9-10. évfolyam | Homérosz: Odüsszeia (részletek) Szophoklész: Antigoné Biblia (részletek az Ószövetségből és az Újszövetségből.Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek) François Villon: A nagy testamentum (részletek)Boccaccio: Dekameron, Első nap 3. novellaWilliam Shakespeare: Romeo és Júlia vagy Hamlet, dán királyfiZrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek)Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1., 37., 112.)Molière: A fösvény vagy TartuffeKatona József: Bánk bánVörösmarty Mihály: Csongor és TündePetőfi Sándor: A helység kalapácsa (részlet)Jókai Mór: A huszti beteglátogatók (novella)Jókai Mór: Az arany ember |
| 11-12. évfolyam | Honoré de Balzac: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek) Henrik Ibsen: A vadkacsa vagy Nóra (Babaotthon) vagy Anton Pavlovics Csehov: A sirály vagy Ványa bácsiLev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála Samuel B. Beckett: Godot-ra várva vagy Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok vagy A nagy RomulusArany János: Toldi estéjeMadách Imre: Az ember tragédiájaMikszáth Kálmán: Beszterce ostromaHerczeg Ferenc: Az élet kapujaBabits Mihály: Jónás könyve, Jónás imájaMóricz Zsigmond: Úri muri, TragédiaWass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!Örkény István: TótékSzabó Magda: Az ajtó |
Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"
Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
