„Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt” – áll abban a nyílt levélben, amelyet a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében Arató László, a szervezet elnöke írt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Aki múlt héten a szakszervezeteket arra figyelmeztette, hogy a polgári engedetlenség „jogszabályellenes magatartás, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezés”.
„Tisztelt Maruzsa úr, ön téved. Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt. A jogkövető magatartást az lehetetleníti el, hogy a hatalom a (valóságos) sztrájk jogát, ezt az alkotmány biztosította alapjogot megvonja a tanároktól, s ezzel polgári engedetlenségre kényszeríti őket” – kezdődik Arató László nyílt levele, amelyet eljuttatott az Eduline szerkesztőségének.
A nyílt levélben a köznevelési államtitkár múlt heti, szakszervezeti vezetőkhöz eljuttatott levelére reagált. Maruzsa Zoltán abban azt írta, a polgári engedetlenség jogszabályellenes magatartás, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezés, és felveti a kérdést, „milyen erkölcsi alapokon állnak a tanítani és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat”. Az államtitkár szerint ugyanis az írott normák figyelmen kívül hagyása jó eséllyel arra ösztönzi a „kialakult értékrenddel nem rendelkező diákokat”, hogy a jövőben „mérlegelés tárgyává tegyék, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk és melyeket sem”.
Nézzétek meg, milyen levelet nyújtott át a sztrájkbizottsági ülésen Maruzsa Zoltán, történelemszakos tanár, politológus,...
Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Tuesday, August 30, 2022
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a törvény tekintélyét az ássa alá, hogy a kormányon lévők – például magyar nyelv és irodalomból – olyan nemzeti alaptantervet vertek keresztül, amelyet mind a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályai, mind az állami egyetemek oktatói, mind a (valóban s régóta létező) szakmai civilszervezetek kártékonynak minősítettek és bevezetését egyértelműen ellenezték.
„Olyan NAT-ot és érettségi rendeletet, amelyet még az állam által engedelmes tárgyalópartneréül felülről létrehozott Nemzeti Pedagóguskar magyar tagozata is erőteljesen bírált – mivel tagjaiban a szakmai igényesség felülkerekedett a lojalitáson. A valódi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül hozott oktatásügyi jogszabályok aláássák a jogkövető magatartást és a tiltakozás irányába terelik a tanárok morális példaadásának lehetőségét. Arra kényszerítik őket, hogy erkölcsi tartásukat és szakmai elkötelezettségüket ellenállás, passzív vagy aktív rezisztencia formájában fejezzék ki” – írja.
„Ön azt állítja, hogy „[a]z írott normák figyelmen kívül hagyása jó eséllyel arra ösztönzi a kialakult értékrenddel még nem rendelkező diákokat, hogy a jövőben mérlegelés tárgyává tegyék, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk, és milyeneket nem”. Nem, ön téved, erre az elítélendő iskolai és állampolgári magatartásra, a törvény iránti tiszteletlenségre és a szabályok kijátszásra a felelőtlen törvényalkotás, a jog kormányzati lejáratása ösztönöz. Másfelől az iskola és a tanár tekintélyét nem a polgári engedetlenség, hanem a megalázó fizetések és az ebből részben következő kontraszelekció rombolja” – zárul a levél, amelyet Arató László a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében írt alá.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
