„Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt” – áll abban a nyílt levélben, amelyet a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében Arató László, a szervezet elnöke írt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Aki múlt héten a szakszervezeteket arra figyelmeztette, hogy a polgári engedetlenség „jogszabályellenes magatartás, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezés”.
„Tisztelt Maruzsa úr, ön téved. Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt. A jogkövető magatartást az lehetetleníti el, hogy a hatalom a (valóságos) sztrájk jogát, ezt az alkotmány biztosította alapjogot megvonja a tanároktól, s ezzel polgári engedetlenségre kényszeríti őket” – kezdődik Arató László nyílt levele, amelyet eljuttatott az Eduline szerkesztőségének.
A nyílt levélben a köznevelési államtitkár múlt heti, szakszervezeti vezetőkhöz eljuttatott levelére reagált. Maruzsa Zoltán abban azt írta, a polgári engedetlenség jogszabályellenes magatartás, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezés, és felveti a kérdést, „milyen erkölcsi alapokon állnak a tanítani és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat”. Az államtitkár szerint ugyanis az írott normák figyelmen kívül hagyása jó eséllyel arra ösztönzi a „kialakult értékrenddel nem rendelkező diákokat”, hogy a jövőben „mérlegelés tárgyává tegyék, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk és melyeket sem”.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a törvény tekintélyét az ássa alá, hogy a kormányon lévők – például magyar nyelv és irodalomból – olyan nemzeti alaptantervet vertek keresztül, amelyet mind a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályai, mind az állami egyetemek oktatói, mind a (valóban s régóta létező) szakmai civilszervezetek kártékonynak minősítettek és bevezetését egyértelműen ellenezték.
„Olyan NAT-ot és érettségi rendeletet, amelyet még az állam által engedelmes tárgyalópartneréül felülről létrehozott Nemzeti Pedagóguskar magyar tagozata is erőteljesen bírált – mivel tagjaiban a szakmai igényesség felülkerekedett a lojalitáson. A valódi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül hozott oktatásügyi jogszabályok aláássák a jogkövető magatartást és a tiltakozás irányába terelik a tanárok morális példaadásának lehetőségét. Arra kényszerítik őket, hogy erkölcsi tartásukat és szakmai elkötelezettségüket ellenállás, passzív vagy aktív rezisztencia formájában fejezzék ki” – írja.
„Ön azt állítja, hogy „[a]z írott normák figyelmen kívül hagyása jó eséllyel arra ösztönzi a kialakult értékrenddel még nem rendelkező diákokat, hogy a jövőben mérlegelés tárgyává tegyék, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk, és milyeneket nem”. Nem, ön téved, erre az elítélendő iskolai és állampolgári magatartásra, a törvény iránti tiszteletlenségre és a szabályok kijátszásra a felelőtlen törvényalkotás, a jog kormányzati lejáratása ösztönöz. Másfelől az iskola és a tanár tekintélyét nem a polgári engedetlenség, hanem a megalázó fizetések és az ebből részben következő kontraszelekció rombolja” – zárul a levél, amelyet Arató László a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében írt alá.
