Innen indult a kockásinges mozgalom: hétfőtől polgári engedetlenségbe kezd a miskolci gimnázium több tanára is

A jelenlegi állás szerint 37 pedagógus polgári engedetlenség keretében nem veszi fel a munkát a miskolci gimnáziumban hétfőn reggel.

  • Eduline

Alulírott pedagógusok, 2022. 09. 05-én (hétfőn) a polgári engedetlenség eszközéhez folyamodunk, mert az oktatásirányítás hosszú idő óta nem hallja meg a pedagógustársadalom jelzéseit, nem ismeri fel, hogy Magyarországon OKTATÁSI VÁLSÁG van, és mert nem maradt más eszköz a kezünkben.

- írják közleményükben az iskola tanárai. A tervek szerint a résztvevők kockásinges képviselői ezen a napon reggel 9 órakor a Miskolci Tankerületi Központ épülete előtt felolvassák nyilatkozatukat.

Nem ők az egyetlenek

A tanév kezdete óta több iskola is jelezte, tiltakozásba kezdenek szeptember 5-én és polgári engedetlenségi akció keretében nem veszik fel a munkát. Ilyen például a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium Kincskereső Tagiskolájának tizenhét pedagógusa.

A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tantestületének harmincöt tagja és egy kőbányai iskola pedig már polgári engedetlenségi akcióval indította a 2022/2023-as tanévet.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.