Egy mozdulattal lesöpörték mindazt, amit az irodalomtanítás módszertanában az elmúlt harminc, sőt ötven évben történt – vont mérleget a két év múlva debütáló, alaposan átalakított magyarérettségiről Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A magyarérettségihez a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta már hozzányúltak egyszer, ám az apró módosításnak tűnik majd a mostanihoz képest: 2024-től évente 70-80 ezer diáknak kell majd új vizsgakövetelmények alapján felkészülnie az érettségire, ahol majd egészen új feladattípusokat is meg kell oldaniuk.

Nem fogják szeretni. A holnapi magyarérettségin „csak” három feladatsorral kell megküzdenie annak a 70 944 végzősnek, aki középszinten vizsgázik magyarból. Először egy szövegértési tesztet kell megoldaniuk, majd írniuk kell egy rövid érvelést vagy egy hétköznapi műfajú szöveget (például hivatalos levelet, panaszlevelet), végül pedig két műelemző feladat közül választhatnak. 2024-től a szövegértési feladatsor kiegészül majd nyelvtani kérdésekkel, a gyakorlati szövegalkotást és az érvelést teljes egészében törlik a vizsgáról, helyette egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteni.

A magyarérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt nézhetitek meg:

Ez utóbbi egészen új elem: műveltségi teszt még soha nem szerepelt a mindenki számára kötelező magyarérettségin, sem a második világháború előtt, sem utána, eddig kizárólag az egyetemi felvételin és az emelt szintű érettségin kaptak ilyen feladatokat a diákok. „Ez az érettségi kompetenciaközpontú jellegét gyengíti. Nem azt méri, hogy egy diák mennyire vált értő olvasóvá, mennyire képes egy irodalomi szöveget elemezni, értelmezni, csak bemagolt ismereteket kér” – mondja az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskolájának és Gyakorló Gimnáziumának vezetőtanára, hozzátéve, hogy a teszt „Damoklész kardjaként” lebeg majd a diákok és a tanárok feje fölött, „mert valójában senki nem tudja, mi lesz benne”.

A vizsgakövetelményekről szóló dokumentum – amelyet az Oktatási Hivatal már közzétett oldalán – valóban csak annyit ír, hogy számon kérhetik „korstílusok, stílusjegyek, stílusfajták felismerését, műnemi, műfaji tájékozottságot, verstani ismereteket a felismerés szintjén, kötelezőnek kijelölt memoritereket, műismeretet, az irodalmi szöveg megalkotottságának eszközeit”. Vagyis gyakorlatilag bármit kérdezhetnek a négyéves középiskolai tananyagból. A mintafeladatok mindenesetre megerősítették a tanárok félelmét: ez a feladatsor memoriterek, nevek, fogalmak „visszaböfögését” várja majd el az érettségizőktől.

Bebetonozzák a túlzsúfolt, megtaníthatatlan tantervet

„Nem arról van szó, hogy eddig nem számított, amit négy-hat év alatt tanultak a gyerekek” – cáfol egy közkeletű tévedést Arató László a középszintű magyarérettségiről. Azt ugyanis gyakran éri az a kritika, hogy a szövegértési és a műelemzési feladatokat minden különösebb felkészülés nélkül meg lehet oldani, hiszen nem kell tudni, hol született Petőfi, hány szín van Az ember tragédiájában vagy mi az az epigramma. „A tárgyi tudást eddig a szóbelin kértük számon, 2024-től viszont már az írásbelin is” – magyarázza a magyartanár, aki szerint ez kiszúrás a diákokkal, így ugyanis így június közepe helyett már május elejére fel kell készülniük a teljes tananyagból. Miközben iskolába is járnak.

Nemcsak emiatt gondolja úgy, hogy az új érettségi az irodalmat népszerűtlenebb – ha nem „utált” – tárggyá teheti. Szerinte az új vizsgakövetelmények bebetonozzák a túlzsúfolt, megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű ismeretet tartalmazó tantervet. „Eddig sokan mondták, hogy majd becsukjuk az osztályterem ajtaját, és az órát úgyis arra szenteljük, amire kell, hogy a művekről együtt gondolkodjunk. Mert a NAT-ot valamelyest ki lehet játszani. De az érettségit nem. Ha tudjuk, hogy mi mindent kérdezhetnek az érettségin, akkor nem nagyon lehet ilyet játszani” – mondja.

Márpedig – véli a Radnóti vezetőtanára – ennyi szerzőt csak felületesen lehet megtanulni, ez pedig magolóssá teszi a tárgyat. „Neveket, címeket, életrajzokat tanulunk majd ahelyett, hogy elmélyednénk a művekben. Ez pont az ellenkezője annak, ami az irodalomtanítás hivatása. Mert mi van akkor, ha egy szerzőtől tudunk még két címet? Ez nem valódi műveltség. Viszont így nem tudunk beszélgetni a művekről, nincs idő arra, hogy a gyerekek csoportban kutassanak, gondolkodjanak. Hogy a tanárok úgy formálják az anyagot, a megközelítést, hogy az a gyerekek érdeklődését felkeltse” – magyarázza. Szerinte komoly erkölcsi terhet jelent a tanárok számára a döntés: „akkor most úgy tanítsak, hogy az érettségi ismeretlen, de fenyegető követelményeinek megfeleljek, vagy inkább úgy, hogy a gyerekek tényleg megszeressék az irodalmat?”

Múltba révednek

Pedig ebben most sem állunk túl jól. A Tárki 2020-as kutatása szerint a 18 év felettiek mindössze 13 százaléka olvas legalább hetente (tizenöt évvel korábban még minden negyedik válaszadó tartozott ebbe a kategóriába), 58 százaléka pedig szinte soha nem vásárol könyvet. Egy másik, 2017-es kutatás szerint a 14-17 évesek több mint harmada a tankönyveken és az iskolai kötelezőkön kívül semmit nem olvas, az olvasási hajlandóság ráadásul az általános iskola elejétől a középiskola végéig még csökken is.

Az olvasáshoz valószínűleg a szóbeli érettségi új vizsgakövetelményei sem hozzák majd meg a kedvüket. Középszinten a húszból eddig hat volt kötelező életműtétel, ezt tízre bővítették ki. A listán Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila mellett 2024-től Jókai, Mikszáth, Vörösmarty is szerepel majd. Na meg Herczeg Ferenc.

Arató László szerint a szóbeli vizsgakövetelményeire a múltba fordulás jellemző, a 20. századi és a kortárs irodalom teret veszített, miközben például bekerült a tételsorba egy régi magyar irodalmi tétel. „Kötelező érvénnyel, miközben az olvasás enyhén szólva nem efelé tendál. Értékes szerzőkről van szó – én egyébként nagyon szeretem a régi magyar irodalmat –, de nem hiszem, hogy velük lehet a magyar irodalmat vagy a magyar irodalom klasszikusait megszerettetni” – mondja a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint az új szabályozás a 21. század megváltozott olvasási szokásaival egyáltalán nem számol, „úgy tűnik, mintha a koncepció megalkotói azt hinnék, hogy a műveltség átalakulását meg lehet akadályozni központi rendeletekkel”.

Hogyan kerül Herczeg Ferenc az érettségire?

Az új NAT körüli viták kirobbanásakor a legtöbben Wass Albert és Herczeg Ferenc nevére kapták fel a fejüket. Ám míg Wass Albert középszinten csak választható szerző, Herczeg Ferenc valóban életműtétel. Vagyis az ország összes középiskolájának összes osztályában tanítani kell, minden évben szerepelnie kell minden érettségiző osztály tételsorában. Ráadásul nemcsak Az élet kapuja című regényét kell majd ismerniük a végzősöknek, hanem az az életműből más műveket is.

Herczeg egyébként először a következő tanévben kerül majd terítékre a középiskolákban, hiszen az új NAT-ot is felmenő rendszerben vezették be 2020-ban, az író pedig a tizenegyedikes tananyagban szerepel. Herczeg egyébként gyakorlatilag teljesen ismeretlen a diákok számára, sőt valószínűleg a tanárok egy része sem olvasott tőle semmit. Arató László egy diákcsoportban, próbaképpen tanította már Herczeg legismertebb művét, Az élet kapuját. „A diákok visszajelzése az volt, hogy nem jó. Ez egy olyan történelmi regény, ami a történelemről szinte semmit nem mond” – mondja az első tapasztalatokról.