Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
2017-től több ponton is megváltozik a magyar nyelv és irodalom érettségi. Mutatjuk a változásokat.

Megváltozik a középszintű írásbeli szövegalkotási feladatlapjának szerkezete. Ezentúl a gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre és „Köznapi írásbeliség” megnevezés alatt az érveléssel kerül egy párba, tehát a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés között választhattok ezentúl. Valamint középszinten a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül választhattok.
Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz, mivel a szakirányú továbbtanulásnál elengedhetetlen kompetencia a szakirányú szövegértés.
A szóbeli tételek száma nem változott. Az anyanyelvben két korábbi témakör összevonásával új témakör jött létre Ember és nyelvhasználat néven. Az irodalmi témakörök megnevezésében az irodalmi művek állnak a középpontban. A regionális és interkulturális témakör része lett a határon túli magyar irodalom.
Több ponton változik az értékelés is. Az egyik legfőbb, aminek sokan talán örülni fogtok, hogy 2017-től a jó helyesírást jutalmazni fogják, és nem hibapontokat kaptok.
Változik a pontozás is
A középszintű műelemző feladat pontozása: tartalmi minőség – 25 pont; nyelvi minőség 25 (szövegszerkezet – 5 pont; stílus – 5 pont; nyelvhelyesség – 5 pont, helyesírás 8, íráskép 2).
A középszintű szóbeli vizsga értékelése: Tartalmi minőség, irodalom: 25 pont, Tartalmi minőség, magyar nyelv: 10 pont, A felelet nyelvi minősége: 15 pont.Emelt szinten a reflektáló és a műelemző szövegek értékelése egymástól függetlenül történik. A műértelmező feladat pontértéke: 30 pont, a reflektáló feladat pontértéke: 20 pont.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.