Egy Szabó Magda-novellát, egy ismert Janus Pannonius-költeményt és egy Juhász Gyula-verset kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva, a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok.
A középszintű feladatsor második részében két feladat közül választhatnak a diákok: vagy egy megadott művet elemeznek, vagy két művet/műrészletet hasonlítanak össze. A szöveg mindkét feladatban lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet – igaz, a diákok minden évben arra számítanak, hogy az első választható feladatban egy novellát kell majd elemezni. Idén sem kellett csalódniuk, egy Szabó Magda-novelláról írhatnak esszét.
A novellák, költemények, balladák bármelyik korszakból, szerzőtől származhatnak, nincs semmilyen tematikai vagy műfaji kötöttség - fontos, hogy a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta nem kell ismert művet kapniuk a diákoknak, bár az elmúlt években többször került olyan vers a feladatsorban, amely a tananyag része. Akármelyik feladatot is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el.
József Attila, Arany János, Tóth Árpád
Az előző napokban a diákok sokat találgatták különböző Facebook-csoportokban, vajon melyik szerző műve kerülhet elő a vizsgán. A legtöbben születési és halálozási évfordulók alapján próbálnak „jósolni”, de a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta csak ritkán bukkan fel „évfordulós” költő vagy író műve az írásbelin.
Van azonban néhány szerző, akinek a műve viszonylag gyakran előfordul a középszintű feladatsorban. Ilyen például József Attila, akitől például három egymást követő évben – 2017, 2018 és 2019 májusában – is elemezhettek egy-egy verset a vizsgázók. De gyakran téma Tóth Árpád és Arany János is (tavaly májusban például Arany János Epilogus és Tóth Árpád Gyopár című verséről lehetett összehasonlító elemzést írni), sőt Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály és Radnóti Miklós műveiből is gyakran szemezgetnek az írásbeli összeállítói.
Sok diák egyébként előre eldönti, hogy az első esszéfeladatot választja majd - az ugyanis szinte minden évben egy novella elemzését kéri a vizsgázóktól, a novellaelemzés módszertana pedig abszolút megtanulható. Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára szerint a novellaelemzésnek van egy megtanulható metodikája (ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra), ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet. Ezzel szemben az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet.
A novellaelemzés népszerűsége mögött egészen egyszerű okok is állhatnak – ebben az esetben mindössze egy mű értelmezésére kell koncentrálni, míg az összehasonlító esszénél két művet kell elemezni, és össze is kell azokat hasonlítani a feladatban megadott szempontok alapján.
A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
