Nagy meglepetés nem érhette a diákokat a rövid szövegalkotási feladatban, korrekt témákat kaptak

„Klasszikus érvelési feladat, a témája nagyon jó” – mondta a középszintű magyarérettségi egyik rövid szövegalkotási feladatáról az Eduline által megkérdezett magyartanár. Nagy meglepetés nem érhette a diákokat.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi első részében (a szövegértési teszt megoldása után) két feladat közül választhatnak a diákok. Vagy írnak egy érvelést az iskolai memoriterekről, vagy pedig egy hozzászólást fogalmaznak meg diákönkormányzati képviselőként osztálykirándulásokról.

Az Eduline által megkérdezett magyartanár szerint mindkét feladat korrekt, az érvelés témáját kifejezetten jónak tartja, erről biztosan van véleményük a diákoknak. „Két év múlva aktuális kérdés is lesz” – utalt arra, hogy 2024-től átalakul a középszintű magyarérettségi (erről vasárnap írtunk cikket, itt olvashatjátok el).

Az érveléses feladatban maximum annyi zavarhatta meg a vizsgázókat, hogy míg az előző évek feladatleírásai egyértelműen leszögezték, hogy a diákok vagy az adott dolog mellett, vagy ellene érvelhetnek, idén nincs ilyen kikötés. Ez akár azt is jelentheti, hogy elfogadják azokat az írásokat is, amelyek pró és kontra érveket is tartalmaznak.

A gyakorlati szövegalkotási feladat is baráti – fontos felismerni, hogy itt hozzászólásról, vagyis szóban előadott szövegről van szó. „A feladat leírásában néhány formai sajátosságot is odaírtak. Ráadásul a téma a diákok számára értelmezhető, megélhető” – tette hozzá.

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok. 

A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.