Ezt gondolják az oktatási szakértők az új NAT-ról: nem csökken érdemben a tanárok, diákok terhelése

Péntek éjszaka nyilvánossá tették a NAT módosított változatát, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.

  • Eduline

Ahelyett, hogy javítana az oktatási rendszeren, inkább tovább károkat okoz majd – nyilatkozta a Népszavának Nahalka István oktatáskutató.

A szeptemberi időpont is túl korai, ráadásul előbb még el kell készülni a helyi tantervekkel is. A rendelet erre április 30-áig adott időt az iskoláknak, miközben még nem ismerjük a kerettanterveket, az új NAT-hoz igazodó tankönyveket – mutatott rá az oktatáskutató. Szerinte fontos lenne, hogy az iskolák és a pedagógusok elegendő időt kapjanak a felkészülésre. Azonban nem az időhiány a legfőbb probléma - véli - hanem, hogy a kormány nem végezte el a korábbi, 2012-es NAT felülvizsgálatát, így nem lehet tudni, hogy milyen adatok alapján volt szükség a módosításra.

Nahalka István szerint az új NAT egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi. 2018-ban is volt egy próbálkozás a Nemzeti alaptanterv módosítására, azonban azt a kormány visszaküldte átdolgozásra, mert nem volt elég „nemzeti”. A módosítások nagyban érintik a történelem tantárgyat, a kutató szerint olyan szemlélet jelenik meg, mely egy ideológiának, egy világlátásnak rendeli alá az oktatást. Erről hasonlóan vélekedett a Történelemtanárok Egylete is.

Az oktatáskutató úgy nyilatkozott, hogy bár a heti óraszámok átlagosan eggyel csökkentek, ellenben a tananyag sokkal több lett. Így nem várható, hogy csökken a diákok és a tanárok terhelése.

Az idegennyelv oktatás célkitűzései között pedig az szerepel: cél, hogy középiskola végére a diák képes legyen elérni a B2-s nyelvi szintet, ami egy középfokú nyelvvizsgának felel meg, de legalább egy középszintű nyelvi érettségit (B1-es szint) tudjon teljesíteni. "A tananyag tartalma meg sem közelíti a B2-es követelményeket" – ezt már Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke nyilatkozta a  Népszavának.

Történelemtanárok Egylete: "a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartjuk"

Tíz pontban foglalta össze véleményét a Történelemtanárok Egylete az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről.

Mi lesz a magyarral?

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja pedig azt monsta, hogy A Nemzeti alaptantervnek a nemzeti minimumot kellene tartalmaznia, ez azonban rettenetesen részletezett, zsúfolt, több mű szerepel benne, mint ahány óra van. Szerinte egyébként jobb lenne, ha nem konkrét szerzők szerepelnének a tantervben, hanem a tanároknak lenne döntési lehetőségük. Míg a tanterv azt hirdeti, hogy változatos módszerekkel lehet dolgozni, addig az óraszám szűkössége és a témák, művek sokasága csak látszólagos tanítást tesz lehetővé – mondta az oldalnak Keisz Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar szakos vezetőtanára. A tanár nevetségesnek tartja, hogy kortárs vagy mai szöveg nem szerepelhet a tananyagban.

A tanterv nem mutatja meg, hogyan működik az élő irodalom, a folyóirat-kultúra, a vita. Ráadásul egyetlen kerettanterv készül valamennyi iskolatípusnak, az általános iskoláknak, a gimnáziumoknak és a szakgimnáziumoknak (technikumoknak). Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke úgy vélekedett: a NAT-ban is megjelenő „kultúrharcos logika” kettészakítja a társadalmat, ami ellentétes az alaptanterv feladatával, küldetésével.

Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"

Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.