Játékos feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a közlekedési szabályokkal az óvodások
A kezdeményezéshez már mintegy ezer óvoda csatlakozott.
A kezdeményezéshez már mintegy ezer óvoda csatlakozott.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Gajdos László szerint a program lehetőséget ad arra is, hogy az óvodapedagógusok, a szülők és a helyi közösségek együtt tegyenek a fenntarthatóbb jövőért.
Hányással és hasmenéssel kerültek kórházba óvodás és iskolás gyerekek Budapestről és Maglódról. A szülők beszámolói szerint az érintettek ugyanazt az ebédet kapták, a megbetegedések pontos okát azonban egyelőre vizsgálják.
Van, ahol nem örülnek annak, ha reggel hét előtt érkezik egy gyerek, de annak sem, ha délután fél négykor még az óvodában van – legalábbis több ilyen szülői beszámoló is eljutott az Eduline-hoz.
Miközben már most is jelentős a kihasználatlan óvodai kapacitás az országban, a következő években a születésszám visszaesése miatt tovább csökkenhet az óvodáskorú gyerekek száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 2025/2026-os nevelési évben az óvodai férőhelyek csupán 83,6 százaléka volt kihasználva, országosan pedig 63 588-cal több férőhely állt rendelkezésre, mint ahány óvodás gyerek volt.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Az óvodai napirend része a pihenés, de ez nem jelenti azt, hogy minden gyereknek kötelező az intézményben aludnia, a szokásokat az egyéni szükségletekhez igazodva kell kialakítani.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
Az elmúlt években átlagosan 21-22 gyerek járt egy óvodai csoportba Magyarországon, de ennél jóval magasabb is lehet a létszám. Megnéztük, hány gyerek lehet maximum egy csoportban, és mit szeretne változtatni ezen a Pedagógusok Szakszervezete.
„Anyuka úgyis otthon van a kistestvérrel, vigye haza ebéd után a nagyobbat” – időről időre találkozhatnak hasonló kéréssel az óvodás gyerekek szülei. De megteheti-e az óvoda, hogy arra kéri a GYES-en vagy GYED-en lévő szülőket, vigyék haza korábban a gyereküket? És mi történik akkor, ha az intézmény létszámhiányra hivatkozva küldené haza a gyerekeket? Megnéztük, mit mondanak a szabályok.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Mit lehet tenni a gördülékenyebb óvoda-iskola átmenetért vagy éppenséggel hol lenne szükség leginkább szakemberekre - többek között ezekről is egyeztetett a szakmai szervezetekkel Lannert Judit oktatási miniszter.
Miközben jelenleg is komoly változások körvonalazódnak a magyar óvodai rendszerben, kétszáz évvel ezelőtt egy eltökélt arisztokrata nő egészen új alapokra akarta helyezni a kisgyermekek nevelését hazánkban. Brunszvik Teréz nem gyermekmegőrzőként tekintett az óvodára: úgy gondolta, a kisgyermekkori nevelés alapvetően meghatározza a személyiség, a gondolkodás és az erkölcsi értékrend későbbi fejlődését. Portré.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) minisztériumi egyeztetésről számolt be, amelyen több, az óvodai nevelést érintő tervezett változásról is szó esett. Elhangzott, hogy átalakulhat az iskolaérettség megállapítása, változhat az oviKRÉTA és a pedagógusminősítés, valamint kivezetnék az óvodai nevelő képzést is.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.