Miközben már most is jelentős a kihasználatlan óvodai kapacitás az országban, a következő években a születésszám visszaesése miatt tovább csökkenhet az óvodáskorú gyerekek száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 2025/2026-os nevelési évben az óvodai férőhelyek csupán 83,6 százaléka volt kihasználva, országosan pedig 63 588-cal több férőhely állt rendelkezésre, mint ahány óvodás gyerek volt.
Mindez azért is érdekes és aktuális, mert Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke nemrég arról beszélt, hogy a csökkenő gyereklétszám miatt olyan iskola- és óvoda-összevonási hullám jöhet, amely alapjaiban rengetheti meg a magyar közoktatást.
A KSH adatai szerint a 2025/2026-os nevelési évben országosan 388 248 óvodai férőhelyre 324 660 óvodás gyerek jutott, tehát 63 588-cal kevesebb mint ahányan elfértek volna. Ez azt jelenti, hogy országos szinten a rendelkezésre álló óvodai kapacitás több mint 16 százaléka nincs kihasználva. A férőhely-kihasználtság egyébként az elmúlt években is hasonló szinten alakult: 2021/2022-ben 82,3, 2022/2023-ban 83,2, 2023/2024-ben 83,4, 2024/2025-ben pedig 83,2 százalékos volt.
Közben az óvodai férőhelyek száma lényegében nem csökkent. 2021/2022-ben 386 749 férőhelyet tartottak nyilván, a 2025/2026-os nevelési évben 388 248-at. Az óvodás gyerekek száma ugyanezen időszak alatt 318 422-ről 324 660-ra emelkedett, a kihasználtság azonban továbbra is jóval 90 százalék alatt maradt.
Totyik Tamás szerint a demográfiai folyamatok miatt komoly átalakulás előtt állhat a magyar közoktatás. A probléma ráadásul nem áll meg az óvodáknál. A PSZ elnöke szerint tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahol nyolcnál kevesebb elsős kezdte meg a tanévet. Totyik úgy fogalmazott:
Ez nagyon komoly veszélyt is fog jelenteni. Egy olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám előtt állunk, ami még alapjaiban meg fogja rengetni a magyar közoktatási rendszert.
A KSH adatai alapján az elmúlt négy nevelési évben az óvodai feladatellátási helyek száma 4599-ről 4575-re csökkent, ami mintegy 0,5 százalékos visszaesést jelent. Fontos megjegyezni, hogy a feladatellátási hely nem azonos az önálló intézménnyel: azt a helyszínt jelenti, ahol az intézmény valamely köznevelési feladatát ellátja. Egy óvodai intézményhez több feladatellátási hely – például székhely, tagintézmény vagy telephely – is tartozhat, ezért ezekből az adatokból nem lehet megmondani, pontosan hány önálló óvoda működik, illetve hány intézmény szűnt meg. A számokból tehát nem következik, hogy négy év alatt 24 óvoda bezárt, mindössze az, hogy 24-gyel csökkent az óvodai feladatellátási helyek száma.
Az országos kihasználtsági adatot is érdemes óvatosan értelmezni. A 83,6 százalékos arány nem mutatja meg, hogy pontosan hol van szabad kapacitás: attól, hogy országosan több mint 63 ezerrel több az óvodai férőhely, mint az óvodás gyerek, egyes településeken vagy városrészekben továbbra is lehet férőhelyhiány, míg máshol az országos átlagnál jóval alacsonyabb lehet a kihasználtság. Az esetleges összevonások vagy átszervezések hatása ezért településenként jelentősen eltérhet, és önmagában az országos kihasználtsági arányból nem lehet megmondani, hol indokolt vagy várható ilyen lépés.
Totyik Tamás szerint a probléma egyik legfontosabb oka a születések számának visszaesése. A magyar oktatási rendszer férőhelyeit szerinte évfolyamonként nagyjából 110 ezer gyerekre alakították ki, miközben az elmúlt években jelentősen csökkent a megszülető gyerekek száma.
Ennek hatása nem azonnal jelenik meg az oktatási rendszer minden szintjén: az egyes, kisebb létszámú korosztályok először a bölcsődékbe és óvodákba, később az általános iskolákba, majd a középiskolákba érnek el. A PSZ elnöke szerint emiatt egyre több intézmény esetében merülhet fel, hogy fenntartható-e a jelenlegi struktúra.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Az intézmények létszámhiányát sokszor azok a dolgozók fedik el, akik eleve a legalacsonyabb fizetést kapják, és „jolly jokerként” szinte bármire bevethetők: takarítanak, villanyt szerelnek, sebet kötöznek, és ha kell, a náluk jóval többet kereső pedagógus kollégáikat is helyettesítik. Négy, nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóval beszélgettünk, akik ki nem fizetett túlórákról, hektikus munkaszervezésről és a rájuk háruló felelősséghez képest drámaian alacsony anyagi megbecsülésről számoltak be.
Idén nyáron jutott nyilvánosságra, hogy a Filozófiai Doktori Iskolában fideszes politikusok és velük jó kapcsolatot ápoló személyek szerezhettek érdemtelenül doktori fokozatot, vagy juthattak el az abszolutóriumig.
A hat rövidfilm a Hintalovon együttműködésben készült, és ingyenesen nézhető a YouTube-on.
Magyarországon elsőként szerezte meg a Triple Crown minősítést a Budapesti Corvinus Egyetem, miután az intézmény három évre elnyerte az EQUIS akkreditációt.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A belső továbbképzések szabályain és az igazgatóképzésen is változtatna a szakmai szervezet.
Az érintetteknek az első, 50 ezer forintos részletet 15 napon belül utalják, a támogatás második felét pedig november 30-áig, iskolakezdési utalványként kapják meg.
Vészjósló adat, hogy csupán minden harmincadik gyermekbántalmazási vagy elhanyagolási eset kerül be a hivatalos statisztikákba.
