Miközben már most is jelentős a kihasználatlan óvodai kapacitás az országban, a következő években a születésszám visszaesése miatt tovább csökkenhet az óvodáskorú gyerekek száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 2025/2026-os nevelési évben az óvodai férőhelyek csupán 83,6 százaléka volt kihasználva, országosan pedig 63 588-cal több férőhely állt rendelkezésre, mint ahány óvodás gyerek volt.
Mindez azért is érdekes és aktuális, mert Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke nemrég arról beszélt, hogy a csökkenő gyereklétszám miatt olyan iskola- és óvoda-összevonási hullám jöhet, amely alapjaiban rengetheti meg a magyar közoktatást.
A KSH adatai szerint a 2025/2026-os nevelési évben országosan 388 248 óvodai férőhelyre 324 660 óvodás gyerek jutott, tehát 63 588-cal kevesebb mint ahányan elfértek volna. Ez azt jelenti, hogy országos szinten a rendelkezésre álló óvodai kapacitás több mint 16 százaléka nincs kihasználva. A férőhely-kihasználtság egyébként az elmúlt években is hasonló szinten alakult: 2021/2022-ben 82,3, 2022/2023-ban 83,2, 2023/2024-ben 83,4, 2024/2025-ben pedig 83,2 százalékos volt.
Közben az óvodai férőhelyek száma lényegében nem csökkent. 2021/2022-ben 386 749 férőhelyet tartottak nyilván, a 2025/2026-os nevelési évben 388 248-at. Az óvodás gyerekek száma ugyanezen időszak alatt 318 422-ről 324 660-ra emelkedett, a kihasználtság azonban továbbra is jóval 90 százalék alatt maradt.
Totyik Tamás szerint a demográfiai folyamatok miatt komoly átalakulás előtt állhat a magyar közoktatás. A probléma ráadásul nem áll meg az óvodáknál. A PSZ elnöke szerint tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahol nyolcnál kevesebb elsős kezdte meg a tanévet. Totyik úgy fogalmazott:
Ez nagyon komoly veszélyt is fog jelenteni. Egy olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám előtt állunk, ami még alapjaiban meg fogja rengetni a magyar közoktatási rendszert.
A KSH adatai alapján az elmúlt négy nevelési évben az óvodai feladatellátási helyek száma 4599-ről 4575-re csökkent, ami mintegy 0,5 százalékos visszaesést jelent. Fontos megjegyezni, hogy a feladatellátási hely nem azonos az önálló intézménnyel: azt a helyszínt jelenti, ahol az intézmény valamely köznevelési feladatát ellátja. Egy óvodai intézményhez több feladatellátási hely – például székhely, tagintézmény vagy telephely – is tartozhat, ezért ezekből az adatokból nem lehet megmondani, pontosan hány önálló óvoda működik, illetve hány intézmény szűnt meg. A számokból tehát nem következik, hogy négy év alatt 24 óvoda bezárt, mindössze az, hogy 24-gyel csökkent az óvodai feladatellátási helyek száma.
Az országos kihasználtsági adatot is érdemes óvatosan értelmezni. A 83,6 százalékos arány nem mutatja meg, hogy pontosan hol van szabad kapacitás: attól, hogy országosan több mint 63 ezerrel több az óvodai férőhely, mint az óvodás gyerek, egyes településeken vagy városrészekben továbbra is lehet férőhelyhiány, míg máshol az országos átlagnál jóval alacsonyabb lehet a kihasználtság. Az esetleges összevonások vagy átszervezések hatása ezért településenként jelentősen eltérhet, és önmagában az országos kihasználtsági arányból nem lehet megmondani, hol indokolt vagy várható ilyen lépés.
Totyik Tamás szerint a probléma egyik legfontosabb oka a születések számának visszaesése. A magyar oktatási rendszer férőhelyeit szerinte évfolyamonként nagyjából 110 ezer gyerekre alakították ki, miközben az elmúlt években jelentősen csökkent a megszülető gyerekek száma.
Ennek hatása nem azonnal jelenik meg az oktatási rendszer minden szintjén: az egyes, kisebb létszámú korosztályok először a bölcsődékbe és óvodákba, később az általános iskolákba, majd a középiskolákba érnek el. A PSZ elnöke szerint emiatt egyre több intézmény esetében merülhet fel, hogy fenntartható-e a jelenlegi struktúra.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Habár több olyan intézkedés is történt az oktatásban az elmúlt hónapok során, amelyek jó irányba mutatnak, Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint a rendszer működése egyelőre nem változott meg érdemben.
Az érdeklődési körükről, erősségeikről és kompetenciáikról töltenek ki online kérdéssort a nyolcadikosok az országos pályaorientációs mérésen, amelynek végén a hozzájuk illeszkedő továbbtanulási irányokról is visszajelzést kapnak. A kötelező mérés szeptember 16-án kezdődik és október 9-ig tart.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Jelenleg a gyógypedagógiai magánpraxisok szakmai kontroll nélkül működnek.
Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.
2008 óta 12 200 forint jár az egy gyereket nevelő családoknak, az egyedülálló szülőnek ennél csupán 1500 forinttal több. Magyar Péter hétfő reggel adott első alkalommal interjút a megújult közmédiának, ahol arról is kérdezték, mikor teljesülhet a párt egyik legfontosabb kampányígérete, a családi pótlék emelése.
