Nem minden szülő számára egyszerű a munkaidő és az óvodai nyitvatartás összehangolása, különösen akkor, ha a szülő nem dolgozhat rugalmasan. Az Eduline-hoz több olyan beszámoló is eljutott, amelyek szerint egyes óvodákban nem szeretik, ha a szülők reggel hét óra előtt viszik be a gyereküket, mások pedig arról számoltak be, hogy délután fél négy körül már „csúnyán néznek” azokra, akiknek a gyereke még az intézményben van, és azt szeretnék, ha négy óra előtt mindenkit hazavinnének.
Ez azonban sokaknak korántsem könnyen egyeztethető össze egy hagyományos nyolcórás munkarenddel, főleg akkor, ha a szülőnek még az óvodába a gyerekért is el kell jutnia a munkahelyéről.
Nincs egységes szabály
Arra nincs országos előírás, hogy az óvodáknak pontosan mikor kell kinyitniuk és bezárniuk; a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra, amely időtartam a fenntartó engedélyével csökkenthető.
A nyolcórás szabálynak finanszírozási jelentősége is van, ugyanis, ha egy óvoda ennél rövidebb ideig tart nyitva, a fenntartó nem jogosult a költségvetési támogatás teljes összegére, hat óránál rövidebb nyitvatartás esetén pedig az óvoda fenntartásához központi költségvetési támogatás sem igényelhető.
Vagyis lehet olyan óvoda, amely már reggel fél hétkor fogadja a gyerekeket, és olyan is, amely később nyit. Ugyanez igaz a délutáni zárásra: nincs olyan országos szabály, amely minden intézménynek egységesen például 17 órás zárást írna elő.
Több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből
Mindezt azonban jelentősen árnyalja, hogy évek óta komoly óvodapedagógus-hiány áll fenn. Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) még 2025 szeptemberében arról számolt be, hogy országosan 4000–4500 óvodapedagógus hiányzik a rendszerből.
A felsőoktatási jelentkezési adatok azonban némi elmozdulást mutatnak, idén például összesen 140 427-en jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, csaknem tízezerrel többen, mint egy évvel korábban. Az óvodapedagógus-képzést nappali tagozaton, magyar nyelven 1422-en jelölték meg első helyen, összesen pedig 4241-en jelentkeztek a képzésre.
A növekvő érdeklődés azonban egyelőre nem oldja meg a már meglévő szakemberhiányt: a képzésre jelentkezőkből csak évek múlva lehet végzett óvodapedagógus, és nem minden jelentkező kezdi meg, illetve fejezi be a képzést és helyezkedik el később a pályán.
A létszámhiány az intézmények mindennapi működését is megnehezítheti, így például a reggeli és késő délutáni időszak megszervezését is. Ez azonban önmagában nem változtatja meg az adott óvoda hivatalos nyitvatartását.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.