Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Külső szemlélőként egészen szürreális helyzet, de a techvilágban korántsem annyira egyedülálló történet zajlott le júliusban az Egyesült Államokban. A történetről a New York Times számolt be, és a lap szerint ez remekül bemutatja azt, hogy manapság a mesterséges intelligencia kutatásában és programozásában jártas szakemberekért szinte vérre menő harcok zajlanak a nagy techcégek között.
Az NYT, ismerősök elmondásán alapuló története szerint Mark Zuckerberg Meta-vezér fejébe vette, hogy felveszi a cégcsoport „szuperintelligenciának” nevezett, mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó kutatócsapatába a 24 éves Matt Deitkét, aki korábban egy másik cégnél foglalkozott ezzel.
A munkacsoport egyébként egy olyan szuperintelligencia kifejlesztésén dolgozik, ami a tervek szerint okosabb lesz, mint az emberek.
Deitkének négyéves időszakra 125 millió dollárnyi (ez közel 43 milliárd forint) fizetést és Meta-részvényt ajánlottak, ám ő nem állt kötélnek, inkább szerette volna a startupjánál folytatni a kutatásait. Mark Zuckerberg nem hagyta ennyiben a dolgot, felhívta a 24 éves srácot, hogy találkozót kérjen tőle. A személyes találkozón pedig egy „visszautasíthatatlan ajánlattal” állt elő: megduplázta az összeget.
Négy évre 250 millió dollárnak - 86 milliárd forintnak – megfelelő fizetést és részvényt kínált neki. Ebből pedig állítólag 100 millió dollárt már az első évben megkaphat.
Ekkor Deitke tanácsot kért a munkatársaitól, hogy mitévő legyen. Hosszas vita után pedig arra bíztatták, hogy fogadja el az állást. Deitke így is tett, így július óta a Meta Szuperintelligencia Kutatócsapatában dolgozik.
Last week, I joined Meta Superintelligence Lab (MSL)!
This is going to be an exciting ride! ������ pic.twitter.com/mZ9yIxn9UN— Matt Deitke (@mattdeitke) July 21, 2025
Ki ez a srác, akiért a Meta foggal-körömmel harcolt?
Matt Deitke első látásra átlagos figurának tűnhet, de korántsem az. Tanulmányait 2023-ban fejezte be a Washingtoni Egyetem informatikai alapképzését, majd itt szerzett 2024-ben mesterdiplomát is. Nekilátott, hogy elvégezze a doktorit is, ezt azonban félbehagyta, részben a munkája miatt.
Az egyetemmel párhuzamosan Deitke a seattle-i Allen Institute for Artificial Intelligence nevű mesterségesintelligencia-kutatóintézetnél dolgozott. A központban ő vezetett egy Molmo nevű projektet, amely egy képeket, hangokat és szövegeket kezelő mesterséges intelligencia chatbot kifejlesztését célozta meg – vagyis egy hasonló rendszeren dolgoztak, mint amit a Meta is megpróbál most létrehozni.
Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből
A projekt kapcsán Deitke és több a központban dolgozó kollégája Vercept néven indított egy startupot. A startupban olyan mesterségesintelligencia-ügynökök fejlesztésén dolgoznak, amelyek az interneten elérhető más szoftverek segítségével képesek önállóan feladatokat elvégezni.
A Vercept indulása után 16,5 millió dollárt – átszámolva majdnem 6 milliárd forintot – gyűjtött össze olyan befektetőktől, mint Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója.
Miután Deitke elfogadta a Meta 250 milliós ajánlatát a Vercept vezérigazgatója azt írta a közösségi médiában: „Alig várjuk, hogy jövőre csatlakozhassunk Matthez a magánszigetén.” Ezzel is bizonyítva, hogy mennyire örülnek a fiú sikerének.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.