Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Külső szemlélőként egészen szürreális helyzet, de a techvilágban korántsem annyira egyedülálló történet zajlott le júliusban az Egyesült Államokban. A történetről a New York Times számolt be, és a lap szerint ez remekül bemutatja azt, hogy manapság a mesterséges intelligencia kutatásában és programozásában jártas szakemberekért szinte vérre menő harcok zajlanak a nagy techcégek között.
Az NYT, ismerősök elmondásán alapuló története szerint Mark Zuckerberg Meta-vezér fejébe vette, hogy felveszi a cégcsoport „szuperintelligenciának” nevezett, mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó kutatócsapatába a 24 éves Matt Deitkét, aki korábban egy másik cégnél foglalkozott ezzel.
A munkacsoport egyébként egy olyan szuperintelligencia kifejlesztésén dolgozik, ami a tervek szerint okosabb lesz, mint az emberek.
Deitkének négyéves időszakra 125 millió dollárnyi (ez közel 43 milliárd forint) fizetést és Meta-részvényt ajánlottak, ám ő nem állt kötélnek, inkább szerette volna a startupjánál folytatni a kutatásait. Mark Zuckerberg nem hagyta ennyiben a dolgot, felhívta a 24 éves srácot, hogy találkozót kérjen tőle. A személyes találkozón pedig egy „visszautasíthatatlan ajánlattal” állt elő: megduplázta az összeget.
Négy évre 250 millió dollárnak - 86 milliárd forintnak – megfelelő fizetést és részvényt kínált neki. Ebből pedig állítólag 100 millió dollárt már az első évben megkaphat.
Ekkor Deitke tanácsot kért a munkatársaitól, hogy mitévő legyen. Hosszas vita után pedig arra bíztatták, hogy fogadja el az állást. Deitke így is tett, így július óta a Meta Szuperintelligencia Kutatócsapatában dolgozik.
Last week, I joined Meta Superintelligence Lab (MSL)!
This is going to be an exciting ride! ������ pic.twitter.com/mZ9yIxn9UN— Matt Deitke (@mattdeitke) July 21, 2025
Ki ez a srác, akiért a Meta foggal-körömmel harcolt?
Matt Deitke első látásra átlagos figurának tűnhet, de korántsem az. Tanulmányait 2023-ban fejezte be a Washingtoni Egyetem informatikai alapképzését, majd itt szerzett 2024-ben mesterdiplomát is. Nekilátott, hogy elvégezze a doktorit is, ezt azonban félbehagyta, részben a munkája miatt.
Az egyetemmel párhuzamosan Deitke a seattle-i Allen Institute for Artificial Intelligence nevű mesterségesintelligencia-kutatóintézetnél dolgozott. A központban ő vezetett egy Molmo nevű projektet, amely egy képeket, hangokat és szövegeket kezelő mesterséges intelligencia chatbot kifejlesztését célozta meg – vagyis egy hasonló rendszeren dolgoztak, mint amit a Meta is megpróbál most létrehozni.
Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből
A projekt kapcsán Deitke és több a központban dolgozó kollégája Vercept néven indított egy startupot. A startupban olyan mesterségesintelligencia-ügynökök fejlesztésén dolgoznak, amelyek az interneten elérhető más szoftverek segítségével képesek önállóan feladatokat elvégezni.
A Vercept indulása után 16,5 millió dollárt – átszámolva majdnem 6 milliárd forintot – gyűjtött össze olyan befektetőktől, mint Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója.
Miután Deitke elfogadta a Meta 250 milliós ajánlatát a Vercept vezérigazgatója azt írta a közösségi médiában: „Alig várjuk, hogy jövőre csatlakozhassunk Matthez a magánszigetén.” Ezzel is bizonyítva, hogy mennyire örülnek a fiú sikerének.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.