Külső szemlélőként egészen szürreális helyzet, de a techvilágban korántsem annyira egyedülálló történet zajlott le júliusban az Egyesült Államokban. A történetről a New York Times számolt be, és a lap szerint ez remekül bemutatja azt, hogy manapság a mesterséges intelligencia kutatásában és programozásában jártas szakemberekért szinte vérre menő harcok zajlanak a nagy techcégek között.
Az NYT, ismerősök elmondásán alapuló története szerint Mark Zuckerberg Meta-vezér fejébe vette, hogy felveszi a cégcsoport „szuperintelligenciának” nevezett, mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó kutatócsapatába a 24 éves Matt Deitkét, aki korábban egy másik cégnél foglalkozott ezzel.
A munkacsoport egyébként egy olyan szuperintelligencia kifejlesztésén dolgozik, ami a tervek szerint okosabb lesz, mint az emberek.
Deitkének négyéves időszakra 125 millió dollárnyi (ez közel 43 milliárd forint) fizetést és Meta-részvényt ajánlottak, ám ő nem állt kötélnek, inkább szerette volna a startupjánál folytatni a kutatásait. Mark Zuckerberg nem hagyta ennyiben a dolgot, felhívta a 24 éves srácot, hogy találkozót kérjen tőle. A személyes találkozón pedig egy „visszautasíthatatlan ajánlattal” állt elő: megduplázta az összeget.
Négy évre 250 millió dollárnak - 86 milliárd forintnak – megfelelő fizetést és részvényt kínált neki. Ebből pedig állítólag 100 millió dollárt már az első évben megkaphat.
Ekkor Deitke tanácsot kért a munkatársaitól, hogy mitévő legyen. Hosszas vita után pedig arra bíztatták, hogy fogadja el az állást. Deitke így is tett, így július óta a Meta Szuperintelligencia Kutatócsapatában dolgozik.
Last week, I joined Meta Superintelligence Lab (MSL)!
This is going to be an exciting ride! ������ pic.twitter.com/mZ9yIxn9UN— Matt Deitke (@mattdeitke) July 21, 2025
Ki ez a srác, akiért a Meta foggal-körömmel harcolt?
Matt Deitke első látásra átlagos figurának tűnhet, de korántsem az. Tanulmányait 2023-ban fejezte be a Washingtoni Egyetem informatikai alapképzését, majd itt szerzett 2024-ben mesterdiplomát is. Nekilátott, hogy elvégezze a doktorit is, ezt azonban félbehagyta, részben a munkája miatt.
Az egyetemmel párhuzamosan Deitke a seattle-i Allen Institute for Artificial Intelligence nevű mesterségesintelligencia-kutatóintézetnél dolgozott. A központban ő vezetett egy Molmo nevű projektet, amely egy képeket, hangokat és szövegeket kezelő mesterséges intelligencia chatbot kifejlesztését célozta meg – vagyis egy hasonló rendszeren dolgoztak, mint amit a Meta is megpróbál most létrehozni.
Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből
A projekt kapcsán Deitke és több a központban dolgozó kollégája Vercept néven indított egy startupot. A startupban olyan mesterségesintelligencia-ügynökök fejlesztésén dolgoznak, amelyek az interneten elérhető más szoftverek segítségével képesek önállóan feladatokat elvégezni.
A Vercept indulása után 16,5 millió dollárt – átszámolva majdnem 6 milliárd forintot – gyűjtött össze olyan befektetőktől, mint Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója.
Miután Deitke elfogadta a Meta 250 milliós ajánlatát a Vercept vezérigazgatója azt írta a közösségi médiában: „Alig várjuk, hogy jövőre csatlakozhassunk Matthez a magánszigetén.” Ezzel is bizonyítva, hogy mennyire örülnek a fiú sikerének.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
