Nem akarta elfogadni a Meta 43 milliárd forintos állásajánlatát egy 24 éves amerikai srác – Zuckerberg személyesen kereste fel

Külső szemlélőként egészen szürreális helyzet, de a techvilágban korántsem annyira egyedülálló történet zajlott le júliusban az Egyesült Államokban. A történetről a New York Times számolt be, és a lap szerint ez remekül bemutatja azt, hogy manapság a mesterséges intelligencia kutatásában és programozásában jártas szakemberekért szinte vérre menő harcok zajlanak a nagy techcégek között.

  • Rodler Lili

Az NYT, ismerősök elmondásán alapuló története szerint Mark Zuckerberg Meta-vezér fejébe vette, hogy felveszi a cégcsoport „szuperintelligenciának” nevezett, mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó kutatócsapatába a 24 éves Matt Deitkét, aki korábban egy másik cégnél foglalkozott ezzel.

A munkacsoport egyébként egy olyan szuperintelligencia kifejlesztésén dolgozik, ami a tervek szerint okosabb lesz, mint az emberek.

Deitkének négyéves időszakra 125 millió dollárnyi (ez közel 43 milliárd forint) fizetést és Meta-részvényt ajánlottak, ám ő nem állt kötélnek, inkább szerette volna a startupjánál folytatni a kutatásait. Mark Zuckerberg nem hagyta ennyiben a dolgot, felhívta a 24 éves srácot, hogy találkozót kérjen tőle. A személyes találkozón pedig egy „visszautasíthatatlan ajánlattal” állt elő: megduplázta az összeget.

Négy évre 250 millió dollárnak - 86 milliárd forintnak – megfelelő fizetést és részvényt kínált neki. Ebből pedig állítólag 100 millió dollárt már az első évben megkaphat.

Ekkor Deitke tanácsot kért a munkatársaitól, hogy mitévő legyen. Hosszas vita után pedig arra bíztatták, hogy fogadja el az állást. Deitke így is tett, így július óta a Meta Szuperintelligencia Kutatócsapatában dolgozik.

 

Kirúgtak két huszonéves diákot a Columbiáról, miután kiderült, hogy állásinterjún bevethető csalóprogramot fejlesztettek ki

Ki ez a srác, akiért a Meta foggal-körömmel harcolt?

Matt Deitke első látásra átlagos figurának tűnhet, de korántsem az. Tanulmányait 2023-ban fejezte be a Washingtoni Egyetem informatikai alapképzését, majd itt szerzett 2024-ben mesterdiplomát is. Nekilátott, hogy elvégezze a doktorit is, ezt azonban félbehagyta, részben a munkája miatt.

Az egyetemmel párhuzamosan Deitke a seattle-i Allen Institute for Artificial Intelligence nevű mesterségesintelligencia-kutatóintézetnél dolgozott. A központban ő vezetett egy Molmo nevű projektet, amely egy képeket, hangokat és szövegeket kezelő mesterséges intelligencia chatbot kifejlesztését célozta meg – vagyis egy hasonló rendszeren dolgoztak, mint amit a Meta is megpróbál most létrehozni.

Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből

A projekt kapcsán Deitke és több a központban dolgozó kollégája Vercept néven indított egy startupot. A startupban olyan mesterségesintelligencia-ügynökök fejlesztésén dolgoznak, amelyek az interneten elérhető más szoftverek segítségével képesek önállóan feladatokat elvégezni.

A Vercept indulása után 16,5 millió dollárt – átszámolva majdnem 6 milliárd forintot – gyűjtött össze olyan befektetőktől, mint Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója.

Miután Deitke elfogadta a Meta 250 milliós ajánlatát a Vercept vezérigazgatója azt írta a közösségi médiában: „Alig várjuk, hogy jövőre csatlakozhassunk Matthez a magánszigetén.” Ezzel is bizonyítva, hogy mennyire örülnek a fiú sikerének.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.