Nem akarta elfogadni a Meta 43 milliárd forintos állásajánlatát egy 24 éves amerikai srác – Zuckerberg személyesen kereste fel

Külső szemlélőként egészen szürreális helyzet, de a techvilágban korántsem annyira egyedülálló történet zajlott le júliusban az Egyesült Államokban. A történetről a New York Times számolt be, és a lap szerint ez remekül bemutatja azt, hogy manapság a mesterséges intelligencia kutatásában és programozásában jártas szakemberekért szinte vérre menő harcok zajlanak a nagy techcégek között.

  • Rodler Lili

Az NYT, ismerősök elmondásán alapuló története szerint Mark Zuckerberg Meta-vezér fejébe vette, hogy felveszi a cégcsoport „szuperintelligenciának” nevezett, mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó kutatócsapatába a 24 éves Matt Deitkét, aki korábban egy másik cégnél foglalkozott ezzel.

A munkacsoport egyébként egy olyan szuperintelligencia kifejlesztésén dolgozik, ami a tervek szerint okosabb lesz, mint az emberek.

Deitkének négyéves időszakra 125 millió dollárnyi (ez közel 43 milliárd forint) fizetést és Meta-részvényt ajánlottak, ám ő nem állt kötélnek, inkább szerette volna a startupjánál folytatni a kutatásait. Mark Zuckerberg nem hagyta ennyiben a dolgot, felhívta a 24 éves srácot, hogy találkozót kérjen tőle. A személyes találkozón pedig egy „visszautasíthatatlan ajánlattal” állt elő: megduplázta az összeget.

Négy évre 250 millió dollárnak - 86 milliárd forintnak – megfelelő fizetést és részvényt kínált neki. Ebből pedig állítólag 100 millió dollárt már az első évben megkaphat.

Ekkor Deitke tanácsot kért a munkatársaitól, hogy mitévő legyen. Hosszas vita után pedig arra bíztatták, hogy fogadja el az állást. Deitke így is tett, így július óta a Meta Szuperintelligencia Kutatócsapatában dolgozik.

 

Kirúgtak két huszonéves diákot a Columbiáról, miután kiderült, hogy állásinterjún bevethető csalóprogramot fejlesztettek ki

Ki ez a srác, akiért a Meta foggal-körömmel harcolt?

Matt Deitke első látásra átlagos figurának tűnhet, de korántsem az. Tanulmányait 2023-ban fejezte be a Washingtoni Egyetem informatikai alapképzését, majd itt szerzett 2024-ben mesterdiplomát is. Nekilátott, hogy elvégezze a doktorit is, ezt azonban félbehagyta, részben a munkája miatt.

Az egyetemmel párhuzamosan Deitke a seattle-i Allen Institute for Artificial Intelligence nevű mesterségesintelligencia-kutatóintézetnél dolgozott. A központban ő vezetett egy Molmo nevű projektet, amely egy képeket, hangokat és szövegeket kezelő mesterséges intelligencia chatbot kifejlesztését célozta meg – vagyis egy hasonló rendszeren dolgoztak, mint amit a Meta is megpróbál most létrehozni.

Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből

A projekt kapcsán Deitke és több a központban dolgozó kollégája Vercept néven indított egy startupot. A startupban olyan mesterségesintelligencia-ügynökök fejlesztésén dolgoznak, amelyek az interneten elérhető más szoftverek segítségével képesek önállóan feladatokat elvégezni.

A Vercept indulása után 16,5 millió dollárt – átszámolva majdnem 6 milliárd forintot – gyűjtött össze olyan befektetőktől, mint Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója.

Miután Deitke elfogadta a Meta 250 milliós ajánlatát a Vercept vezérigazgatója azt írta a közösségi médiában: „Alig várjuk, hogy jövőre csatlakozhassunk Matthez a magánszigetén.” Ezzel is bizonyítva, hogy mennyire örülnek a fiú sikerének.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.