A világon az elsők között ültettek be okos cochleáris implantátumot egy szegedi kisfiúnak

Szegeden egy 11 éves fiúnak olyan csúcskategóriás hallásjavító implantátumot ültettek be, melyet globálisan is csak nemrég mutattak be.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közleményében osztotta meg azt a hírt, hogy a hallássérült Loránd megkapta a világ első és egyetlen okos cochleáris implantátumát, így esélye lett arra, hogy teljesen visszakapja a hallását, amit apránként veszített el a hallókészülékének használata ellenére is.

Lóri hagyományos hallókészülékének köszönhetően kortásaival együtt tanult meg beszélni, de további hallásromlás miatt egyre nehezebb volt számára az iskolában figyelni, szüleit és barátait megérteni.

A Szegedi Tudományegyetemen egyedülálló, modern feltételek adottak a hallásjavító készülék beültetéséhez így a műtétet a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport végezte el, Rovó László professzor vezetésével.

Az új eszközt bemutató sajtótájékoztatón elmondták, hogy „a különbség a régebbi hasonló eszközökhöz képest körülbelül annyi, mint a nyomógombos és az érintőképernyős mobiltelefonok között.”

Elsődleges célja, hogy a hallásproblémával küzdőket integrálja a hallók világába, de más előnyei is lesznek. A mesterséges intelligencia fejlesztései ebben az eszközben is megjelennek, amelyek a hallás élményét javítják majd, ezen felül segíthet például a különböző nyelvek közötti fordításban és egyéb területeken is.

Loránd édesanyja, Hankó Mónika elmondta, hogy a kisebbik fiuk már négy éve cochleáris implantátummal él és nagyon jók a tapasztalataik. A család szempontjából óriási a jelentősége a tudomány adta lehetőségnek, hiszen így a fiúk továbbra is ugyanolyan iskolába járhat, mint bárki más és akár zenélhet vagy sportolhat is, hiszen van vízálló változata is az implantátum külső egységének.

A 11 éves fiú várhatóan a műtét után négy héttel megkezdi a rehabilitációt, és az eszköz beállításai után pár hónappal már közel tökéletes hallásélménnyel kezdheti meg az új tanévet.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.