Elvehetik a hallókészüléket a hallássérült vizsgázóktól?

Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Székács Linda

A napokban egy Facebook-csoportban osztotta meg az aggályait egy aggódó szülő, miután emelt szinten érettségiző, gyermekkora óta hallássérült gyerekétől a vizsgán elvették a hallókészülékét, mert nem tudta papírral bizonyítani, hogy valóban az van a fülében.

Hogy a vizsgán megfelelően jártak-e el, azzal kapcsolatban szerkesztőségünk kérdést intézett az Oktatási Hivatalhoz. Megkeresésünkre válaszul azt írták;

"Az érettségi vizsgán biztosított mentességek esetében a döntés joga és felelőssége a jelentkezést fogadó intézmény igazgatójáé. Az igazgató által meghozott döntésről értesíteni szükséges az emelt szintű érettségi vizsgákat szervező területileg illetékes vármegyei kormányhivatalt. A vizsga tisztasága, szabályszerűsége, egységessége állami érdek, ezért a felügyelő tanár kiemelt feladatai közé tartozik az érettségi vizsgán esetlegesen felmerülő szabálytalanságok kezelése."

Eszerint tehát mivel a diák nem tudta igazolni, hogy valóban hallókészüléket visel, a vizsgáztató tanár joggal vette el tőle a készüléket. Az OH ugyanakkor a lapunknak küldött válaszában hozzáteszi, hogy amennyiben a gyakorlati vizsga során történteket a vizsgázó sérelmesnek találja, vizsgálni szükséges, hogy az emelt szintű vizsgahelyszín rendelkezett-e információval a vizsgázó számára biztosított technikai eszköz használatáról.

A vizsgázó az érettségi vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen– a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet, melyet a kormányhivatalnak (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnak) nyújthat be

- írják.

Mi a helyzet a szóbelivel?

A vizsga tisztasága érdekében igazolás, hivatalos dokumentum hiányában a pedagógusok a szóbeli vizsgákon is dönthetnek úgy, hogy a diáknak el kell távolítania a füléből a hallókészüléket a vizsga időtartama alatt. Amennyiben azonban rendelkezik dokumentummal és az iskola számára megfelelő módon jelzik, hogy a vizsgázó hallókészülékkel él, azt nem vehetik el tőle.

Amennyiben tehát hallókészüléket használtok és a jövőben érettségiztek, esetleg nyelvvizsgázni terveztek, győződjetek meg róla, hogy mindig van nálatok hivatalos dokumentum ennek szükségességéről, továbbá azt az iskola felé is jelzitek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.