Fontos kérdésre válaszolunk.
"A családi pótlék a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Az előbbi a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, az utóbbit pedig a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő" - szerepel a Magyar Államkincstár honlapján.
Ez egyet jelent azzal, hogy a családi pótlék alapvetően a tankötelezettség végéig, azaz 16 éves korig jár, a támogatást viszont folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű diák esetén a 23. életévet.
Az egyetemisták után már nem jár családi pótlék, tehát a jogosultság erre a 12-25 ezer forint közötti támogatásra legkésőbb az érettségi vizsgák végével megszűnik. Ez azonban nem automatikus; a szülőknek kell jelezniük az államkincstár felé, hogy már nem jogosultak családi pótlékra.
Amennyiben ezt nem teszik meg, a jogosulatlanság életbe lépését követően folyósított összegeket vissza kell fizetniük.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
